Írók Boltja online könyvesbolt
js slider
 
 
 
2017. december 16. szombat
Boldog névnapot Etelka, Aletta nevű látogatóinknak!
 
nyitóoldal - üzletszabályzat - elérhetőség - cégadatok - cégismertető - súgó
Kosár tartalma
 
 
 
 
Írok boltja elfogadó hely  Krea kártya  MVM Partnerkártya  Magyar Naracs kártya  MKB Professzori kártya  Bankkártyás fizetés 

Facebook-on
Megbombáztuk Kaposvárt - A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika
Eörsi László - Megbombáztuk Kaposvárt - A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika
Eörsi László
Megbombáztuk Kaposvárt - A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika

kiadó: Napvilág - 1956-os Intézet Alapítvány
cikkszám: 11168264
ISBN: 9789633383230
megjelenés: 2013-01-01
készlet: Raktáron
Ár: 2900 Ft
webes rendelés esetén: 2610 Ft
 
Leírás:

Eörsi László tanulmánya két részből áll.

Az első rész a kaposvári színház küzdelméről szól a kádári-aczéli kultúrpolitika idején. A Kádár-rendszer idején a kaposvári Csiky Gergely Színház bizonyult a legnagyobb hatású magyar színháznak fiatal rendezők (Zsámbéki Gábor, Babarczy László, Ascher Tamás és mások) tevékenységének következtében. A magas esztétikai színvonal mellett a kitüntetett figyelemnek tudható be az is, hogy jó néhány produkció a hetvenes évek közepétől feszegetni kezdte az aczéli tűrt kategória kereteit.

Az első komolyabb feszültség a társulat 1976-os vígszínházi vendégjátékán keletkezett, mivel az Állami áruház című operettet úgy játszották, hogy kifigurázták vele a rendszert.
Az 1981-82-es évadban két előadás is kivívta a kultúrkorifeusok haragját. Shakespeare III. Richárdja a kaposvári rendezésben erősen emlékeztetett a lengyelországi rendkívüli állapot bevezetésére, és komoly központi támadásokat váltott ki.

A legveszélyesebb (egyben a legsikeresebb) produkciónak ebben az időszakban a Peter Weiss Marat/Sade drámája bizonyult. A legprovokatívabb eleme a Corvin köz fotója volt, amely előtt a Kikiáltó utcakővel a kezében zokogott.
Az előadás ügye a PB elé került, Köpeczi Béla miniszter a nyilvánosság előtt bírálta meg keményen a darabot. Mi több, Kádár János is hallatta szavát, igaz, ő nem nyilvánosan.

Ám mindeközben a produkció átütő nemzetközi sikereket aratott, és a kaposvári lokálpatrióta pártvezetés kiállt a színház mellett. Végül nem tiltották be a darabot és a színház további működését sem lehetetlenítették el, bár a gyakori feljelentések következtében 1988-89-ig nem múlt el a politikai nyomás.

A második rész a kaposvári színház rendszerváltás utáni sorsáról szól: nyolc-kilenc évig tartó viszonylagos függetlenséget lassanként újból a politikai beavatkozás váltotta fel. Bár a hazai színházak közül a kaposvári továbbra is az egyik legjelentősebb maradt, az ezredfordulón helyben jelentősen csökkent a bázisa: a Fidesz-KDNP-s városvezetés sem kedvelte a még mindig aktuális üzeneteket közvetítő és egyben "polgárpukkasztó" produkciókat, amelyek nagyobb részét Mohácsi János rendezte.

A forradalom 50. évfordulóján bemutatott 56 06/őrült lélek vert hadak című előadást sokan - egyébként teljesen érthetetlenül - magyarságukban sértőnek találták, és egy szélsőjobboldali portál tovább gerjesztette az indulatokat. Ez kiváló ürügyként szolgált a központi vezetéstől erősen függő városvezetésnek arra, hogy felszámolják színház arculatát.
Döntő lépésre 2008 tavaszán került sor, az új igazgató, Schwajda György kinevezésével, s ezzel az addigi profil erőteljesen a kommersz színjátszás felé mozdult el. A mai kaposvári színház pedig végképp elvesztette azt az imázsát, amiért korábban "Kaposvár-jelenség"-nek nevezték.

E nagy múltú, Európa-szerte ismert műhely eljelentéktelenedésének a legfőbb kiváltó oka tehát a politikai beavatkozás volt.

Tulajdonságok:
terjedelem: 222 oldal
kötéstípus: puhakötés
ÜHK 2013

felhasználó név:
jelszó:
regisztráció
jelszóemlékeztető


Trafó
 
design: Sárközi Román