Írók Boltja online könyvesbolt
js slider
 
 
 
2017. december 11. hétfő
Boldog névnapot Árpád nevű látogatóinknak!
 
nyitóoldal - üzletszabályzat - elérhetőség - cégadatok - cégismertető - súgó
Kosár tartalma
 
 
 
 
Írok boltja elfogadó hely  Krea kártya  MVM Partnerkártya  Magyar Naracs kártya  MKB Professzori kártya  Bankkártyás fizetés 

Élet És Irodalom ajánlók


Ajánló az Élet és Irodalom 2017/48. heti számából
  • Bruck András a mai magyar közélet lehangoló összegzését adja, íme az egyik elem: "Kevés lehangolóbb elfoglaltság van, mint tehetetlenül nézni egy ország leépülését, azt, ahogy száll ki belőle a lélek. Ebben a jelenlegi végső fázisban, mert már benne vagyunk, a hatalmon lévők számára nyíltan a kelet, Közép-Ázsia degenerált despotái lettek a követendő minta."
  • A német kormányalakítási tárgyalásokról Kasza László és Lipovecz Iván elemzése olvasható.
  • Az interjút Csalog Gábor zongoraművész-zeneszerzővel J. Győri László készítette, "Minden hanggal újjá kell születni" - címmel.
  • Szerbhorvát György a Ratko Mladics tábornok jogerős ítéletét elemezve mond maga is ítéletet a bűnös fölött: ". Kicsúszott alóla a talaj, önjáró tankká vált, 1994-től már se a boszniai szerb elnökre, Radovan Karadžićra, se Miloševićra nem hallgat. Nemcsak lövet, verbálisan is egyre agresszívebb."
  • Géczi János A halál utáni élet címmel írt esszét a Sziveri Jánosról készült fotókról.
  • Csuhai István kritikája Colson Whitehead A föld alatti vasút című regényéről szól.
  • Romsics Ignác új Magyarország-történetéről két recenziót is közöl a lap: Hahner Péter és Bihari Péter tollából.
  • A versrovatban ezen a héten Bajtai András, Balaskó Ákos és László Noémi versei kaptak helyet. Háy János, Lévai Júlia Míra és Tóth Gábor Ákos prózája mellett Szabó T. Anna  tárcája olvasható.
  • György Péter Hommage a Karinthy Frigyes - a költözés címmel írt kritikát (a Néprajzi Múzeum az Igazságügyi Palotában: 1974-2017).
  • Stőhr Lóránt a 14. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválról írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/47. heti számából
  • A közelmúlt sorosozós, komcsizós eseményeiről Gadó Gábor, Kovács Zoltán és Váncsa István írt jegyzetet.
  • Debreczeni József az Orbán-rendszer karakterjegyeinek újszerű összefüggéseiről  közöl elemző írást.
  • Novemberben a nemzetközi politika egyik legfontosabb eseménye volt a prágai Európai Értékek nem kormányzati, azaz civil politikai elemző intézet nyilatkozata, melyet európai és amerikai politikusok, kormányzati és civil szakértők sokasága írt alá. Hét pontban foglalták össze a demokratikus Nyugat sürgős teendőit az orosz dezinformációs hadviselés ellenében: e hét pontról beszélget Jakub Janda cseh biztonságpolitikai szakértővel Széky János.
  • A vitarovatban Róna Péter reagál korábbi szerzőknek az euró bevezetésével kapcsolatos véleményére.
  • Kardos András arról a politikai csapdahelyzetről beszél, amit vagy a Jobbik állított a baloldalnak, vagy fordítva.
  • Deczki Sarolta írt esszét arról, hogy a tenger hogyan is lehetett a boldogság szimbóluma Tar Sándor novelláiban.
  • Szilágyi Zsófia írt kritikát Doru Pop Szocialista szappanopera című regényéről.
  • Válogatás olvasható Darvasi László Isten. Haza. Csal. című kötetének német nyelvű recenzióiból.
  • Kovács Mikó Edina és Boda Edit versei, Gorondy Novák Márton, Sándor Iván, Spiró György, Szekrényes Miklós és Szív Ernő prózája kapott helyet a héten.
  • Mélyi József írt Kútvölgyi-Szabó Áron Gettier barlangja című kiállításáról, mely december 17-ig látható az Óbudai Társaskör Galériában.
  • Grecsó Krisztián tévékritikája a Spektrum Tv Tabukról tabuk nélkül című sorozatáról szól.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/46. heti számából
  • Váncsa István a Washington Post tartalmas megemlékezéséről értekezik, melyben a szerző véleménye szerint a bolsevizmust nem kell gyászolni, elevenebb, mint valaha, Trump, Orbán, Nigel Farage, Le Pen és Kaczynski pedig a közhittel ellentétben nem a szélsőjobbot erősítik, hanem ordas neobolsevikok mind az öten.
  • Radó Péter Szegénykeltető iskolák címmel a szegénység újratermelődéséről ír. Az Eurostat adatai szerint a "szegénység kockázatának kitett személyek" aránya 2016-ban a Magyarországéhoz hasonló adottságokkal és lehetőségekkel rendelkező Csehországban 13,2 százalék, Szlovákiban 18,1 százalék, Magyarországon viszont 26,3 százalék volt, ami Magyarországon körülbelül két és fél millió ember jelent. Az oktatást a szerző abból a szempontból értékeli, hogy az iskola miként lehet a kulturális kirekesztődés  csatornája, s ez milyen viszonyban áll a szegénységgel.
  • Vágvölgyi B. András az Egyesült Államok már-már követhetetlen kormányzati intézkedéseiről ír, és arról, hogy miként folynak bele ebbe a folyamatba az oroszok.
  • Vörös István prózában, Imreh András, Mesterházi Mónika, Petőcz András, Szabó T. Anna és Várady Szabolcs versben köszönti Lator Lászlót 90. születésnapján.
  • Weiss János Márkus Györgyről és a "posztmetafizikai korról" írt esszét.
  • Károlyi Csaba kritikája Markó Béla Erdélyi pikareszk. Esszé, publicisztika 2011–2016 című kötetéről szól.
  • Kácsor Zsolt Bibó István összegyűjtött írásainak első, Az európai politikai fejlődés értelme című kötetéről írt, mely az ÉS könyve novemberben.
  • A "Yokohama express" tematikus összeállításban Balázs Attila, Csepelyi Adrienn és Lévai Balázs írásai szerepelnek a rock and rollról és a beat nemzedékről.
  • György Péter Gerber Pál Horizont  című kiállításáról írt.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/45. heti számából
  • Október 19-én Piotr Szczesny 54 éves vegyész, a "szürke ember", ahogy hátrahagyott búcsúleveleiben beszél magáról felgyújtotta magát., tíz nap múlva meghalt. A média által sokáig csak Piotr S.-ként emlegetett férfi egyértelművé tette, hogy az aktussal a lengyel szabadság és demokrácia, a jogállam két éve szisztematikusan folyó kormányzati leépítésére kívánta felhívni a figyelmet. Piotr Szczesny aktusa oly döbbenetes volt, hogy nemcsak a Kaczyński-féle hatalmat csapta arcul, de a lengyel társadalom ellenzéki fele is zavarba jött tőle. A lap közli Agnieszka Holland filmrendező írását.
  • Kenesei István a felsőoktatás legújabb fejleményeiről ír, Ádám Péter pedig arról a vitáról, amely egy franciaországi, Ploermel nevű településen emelt, túlméretezett II. János Pál pápa emlékére készült nyolcméter magas szoborról szól. Van magyar vonatkozása is: néhány település, budapesti kerület befogadná a lebontásra ítélt szobrot. Franciaországban közterületen álló szobron ugyanis tilos vallási jelképet használni.
  • A lap közli Emily Tamkin írását, amely körképet ad arról, miként gyűlöltetik meg Európa keleti országainak lakosságával Soros Györgyöt. Milyen módszerek vannak, mennyire köthető ez kormányzati szervekhez.
  • Váncsa István a kifli kultúrtörténetéről írt esszét.
  • Visy Beatrix kritikája Patak Márta Enyhítő körülmények között című regényéről szól.
  • Lapis József Terék Anna, Halasi Zoltán, Ferencz Mónika és Horváth Veronika új versesköteteiről írt.
  • Garaczi László, Haklik Norbert és Vécsei Rita Andrea prózája mellett Kácsor Zsolt tárcája szerepel a héten a prózarovatban. A versrovatban Fürjes Gabriella, Simon Bettina és Meliorisz Béla versei olvashatók.
  • Grecsó Krisztián az On the spot dokumentumfilm-sorozat új szériájának Visky András-portéjáról, Végső Zoltán pedig Pat Metheny koncertjéről írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/44. heti számából
  • Sz. Bíró Zoltán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünneplésének történetéről ír. Oroszországban immár tizenkét éve nem ünnepnap november 7., és ezzel a legnagyobb szovjet utódállam nincs egyedül. Épp ellenkezőleg. Az egykori szovjet tagköztársaságok közül ma már csak Fehéroroszországban állami ünnep a "Nagy Októberi Szocialista Forradalom". Egy hete még Kirgizisztánban is ünnep volt, de a távozó elnök október végén úgy rendelkezett, hogy ezentúl a kis közép-ázsiai köztársaságban november 7-én és 8-án nem az 1917-es forradalomra emlékeznek majd, hanem a cárizmus elleni 1916-os nagy felkelésükre. A neve is más lett az ünnepnek: "a történelemnek és az ősök emlékének a napja". Így múlik el a dicsőség.
  • Petschnig Mária Zita a magyar gazdaság legfrissebb mutatószámait elemzi, olvasható Kovács Zoltán és Váncsa István jegyzete közéleti témákról.
  • Az interjút Várkonyi Benedek készítette a legutóbbi időkig az ELTE Germanisztikai Intézetének oktatójaként, a Német Nyelvű Irodalmak tanszék lektoraként ismert Wilhelm Droste-val - aki mindeközben a Neue Zürcher Zeitung és a Neue Pester Lloyd munkatársa.  Ezúttal az Ady Endre munkássága, életműve iránti rajongásáról és a költő publicisztikájának néhány ma is aktuális gondolatáról beszél.
  • Petőcz András A szabadság gesztusa avagy totális győzelem a totalitariánus államban címmel írt esszét Kertész Imre Kaddisa nyomán.
  • Csuhai István írt kritikát Szeifert Natália Az altató szerekről című regényéről.
  • Vida Gábor Egy dadogás története című regényéről beszélgetett az ÉS-kvartettben Károlyi Csaba Deczki Saroltával, Szilágyi Zsófiával és Takáts Józseffel az Írók Boltjában.
  • Ezen a héten Debreczeny György két verse, Varga Imre versciklusa, Sántha József, Solymosi Bálint prózája, Szabó T. Anna tárcája szerepel.
  • György Péter a pákozdi Miska-kolosszusról, Fáy Miklós A hugenották című operáról, Stőhr Lóránt a Szárnyas fejvadász 2049 című filmről írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/43. heti számából
  • Egy közelmúltbeli médiabotrányról ír Bajomi-Lázár Péter, a botrány egyik szereplője, voltaképp kiváltója, amikor azt mondta egy előadásban, sajnos, Bayer Zsolt még él. Azóta elnézést kért, és most sem keres kibúvót, nem magyarázkodik, hanem  a botrány környezetét és következményeit elemzi: "A reakciók és a következmények sokfélesége azt jelzi, hogy ez a médiabotrány is - mint minden médiabotrány - poliszemikus volt, azaz többféle befogadói értelmezésre kínál lehetőséget. A normasértésről alkotott, nemegyszer ellentétes előjelű véleményeket az ideológiai törésvonalak, a politikai érdekek és a személyes ellenszenvek/szimpátiák strukturálták. A vita viszonylag rövid volt, ám heves."
  • Több írás elemzi a miniszterelnök ünnepi beszédét: Váncsa István és Kovács Zoltán jegyzetet, Grecsó Krisztián tévékritikát írt róla.
  • Techet Péter a csehországi választásokat elemzi, Sz. Bíró Zoltán pedig Putyin politikai ellenfelének, Navalníjnak a diszkvalifikálásáról ír.
  • Rádai Eszter Iván Júliával, az Amnesty International Magyarország igazgatójával készített interjút. Az egyik legérdekesebb kérdés, a jogfosztó jogainak kérdése: "Ez a liberális dilemma: hogy aki engem a jogaimtól akar megfosztani, annak is vannak jogai, mert az emberi jogok a gonosztevőket és a kártékony politikusokat is megilletik. És ez minden liberális jogvédő leckéje: hogy a XX. századi diktatúrák, illetve a holokauszt után lehet-e úgy egy igazán felkészült jogvédő szakmailag korrekt, ha nem áll ki mindenkinek a szabadságáért" - mondja Iván Júlia.
  • Kovács Eszter Miért fordítunk ma még Montesquieu-t? címmel írt esszét.
  • Szilágyi Zsófia A neheze címmel írt kritikát Péntek Orsolya Dorka könyve című új regényéről.
  • Bödőcs Tibor Addig se iszik című irodalmi paródiakötetéről két kritikát közöl a lap, Forgách Kinga és Selyem Zsuzsa írását.
  • A versrovatban Karafiáth Orsolya és Tábor Ádám versei, a prózarovatban
  • Poós Zoltán és Oravecz Imre és Szív Ernő szépprózái találhatók.
  • Mélyi József Kitágított jelen című kritikája pedig Korniss Péter Folyamatos emlékezet című kiállításáról szól.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/42. heti számából
  • Eörsi László a közelgő ünnep előttre időzített írásában óbudai ellenállási gócról ír. 1956. november 4-én hajnalban a szovjet intervenció hírére és Nagy Imre kormányfő rádióbeszédének hatására - amelyet harci felhívásnak értelmeztek - a tömeg lefegyverezte az óbudai folyamőr laktanyát, majd a Schmidt-kastélyban (Kiscelli-kastély) spontán módon egy ellenálló csoport jött létre. Ennek a történetét dolgozta fel Eörsi.
  • Kenesei István a felsőoktatás legújabb fejleményeiről ír, folytatva három héttel ezelőtt megjelent írását.
  • Választások voltak Ausztriában, erről Földvári Zsuzsa írt, kiemelve a tradicionális pártok szerepét, és elemezve azt, miként alakulhat Magyarország kapcsolata Ausztriával.
  • Széky János az amerikai nagykövetség ügyvivőjének a magyar sajtóhelyzetről szóló minapi előadásával kapcsolatban a következőket írja: "Kostelancik az előadásban őszintén  meg is mondja, milyen nehéz a dolga, mikor az újságírók vitatott ügyekről, "külpolitikánk nyilvánvaló következetlenségeiről" kérdezik. Mindezt egy héttel azután, hogy Trump az NBC és más hírhálózatok engedélyének megvonásával fenyegetőzött. De ilyen egy demokrácia. Egy, mondjuk úgy, szokatlan elnök megválasztása nem vezet oda, hogy egy teljes politikai közösség vagy akár csak az állami elit elfeledkezik a történelmi alapértékeiről."
  • Demény Péter Elemző fájdalom címmel írt esszét, többek közt Tompa Andrea és Vida Gábor új regényei apropójából.
  • Károlyi Csaba "Kincsem" címmel írt kritikát Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezéséről.
  • Az ÉS könyve októberben A magyar nyelv nagyszótára VI., DI-EK (főszerkesztő Ittzés Nóra), a könyvről Parti Nagy Lajos írt.
  • Lackfi János, Kántor Péter, Szöllősi Mátyás és Takács Zsuzsa verse, Benedek István Gábor, Nyerges Gábor Ádám prózája, Radnóti Sándor tárcája szerepel a héten.
  • Rákai Zsuzsanna a Royal Concertgebouw Orchestra Amsterdam, Iveta Apkalna, Fassang László és Eötvös Péter közös koncertjéről írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/41. heti számából
  • A KMTG-levelezés záró darabját Reményi József Tamás írta.
  • Hetvenöt éve született Nádas Péter. Ebből az alkalomból Károlyi Csaba "Az éntelenítés életre szóló processzusa" címmel írt esszét.
  • Gadó Gábor az európai ügyészség felállításával kapcsolatban a magyar kormány húzódozó magatartásának lehetséges okairól ír, és érdekes felvetése van: Ha a Fidesz-KDNP koalíció egyszer úgy dönt, elfogadja, hogy az Európai Ügyészség nyomozhasson Magyarországon, a hivatalok és az állami tulajdonú társaságok pénzosztásra szakosodott munkatársai - egy miniszterelnöki bonmot-ra emlékezve - napestig kérdezhetik: ha betartjuk a törvényt, nem lesz baj?
  • Wágner Péter a kurd népszavazásról ír: Lassan egy hónapja már az iraki kurdok között tartott népszavazásnak, ahol nagy részvételi arány mellett a szavazók több mint kilencven százaléka mondott igent a terület függetlenségére. Azóta megfagyott levegő a Nyugat egyik kedvencének, a régió kevés stabil és biztonságos területének számító Kurdisztánban, ahol a mai napig nyugodtan sétálhat éjjel vagy nappal az oda tévedt nyugati turista is.
  • Széky János interjút készített a nemrégiben Magyarországon járt Randolph L. Braham-mal "Nyugalom, nem lesznek deportálások" - címmel.
  • Életről, halálról, az ezekkel kapcsolatos orvosi etikáról, igazmondási kötelezettségről ír Vadász Gábor sebész és aneszteziológus szakorvos.
  • Visy Beatrix Szeretni bolondulásig címmel Olivier Bourdeaut Merre jársz, Bojangles? című könyvéről írt kritikát.
  • Nádas Péter Emlékiratok könyve című regényének lengyel kritikai fogadtatásából olvasható összeállítás.
  • Beck Tamás, Darvasi László, Győri László és Vörös István prózája, Kácsor Zsolt tárcája, Deres Kornélia és Parti Nagy Lajos versei szerepelnek a héten.
  • Králl Csaba Rachid Ouramdane algériai származású francia koreográfus Torzió című táncelőadásáról, Végső Zoltán pedig Alexander von Schlippenbach és Ajtai Péter az Újbuda Jazz Fesztiválon elhangzott közös koncertjéről írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/40. heti számából
  • Gábor György és Vásárhelyi Mária: Fogyatkozó lelkek, politikai játszmák címmel azt a folyamatot elemzi, miért csökkenő szerepű a vallásosság a közéltben: a magyar társadalom többségének életében a vallás nem tölt be fontos szerepet. Egy 2016-ban végzett nemzetközi összehasonlító kutatás eredményei szerint az emberek közel egyharmadát egyáltalán nem érdekli a vallás és további 25 százalékuk számára sem fontos.
  • Két írás foglalkozik az őcsényi esettel, annak etikai és jogi vonatkozásaival.
  • Földvári Zsuzsa írása bemutatja a hétvégi osztrák választások főszereplőit, Zelei Dávid a katalán helyzet lehetséges kimeneteleiről szól.
  • Rainer M. János Vásárhelyi Miklósról ír, aki száz éve született.
  • A KMTG-levelezés eheti darabját Győrfi Kata "fiatal író" írta.
  • Száz éve született Szabó Magda. Ebből az alkalomból Kiss Noémi "Nem tudom, mit kezdjek magammal" címmel írt esszét.
  • Csuhai István David Szalay Minden, ami férfi című könyvéről írt kritikát.
  • Kováts Judit, Kőrössi P. József és Molnár Krisztina Rita prózája Szabó T. Anna tárcája van a lapban a héten.  A versrovatban Dobai Lili, Marno János és Schein Gábor versei kaptak helyet.
  • Fuchs Lívia A MODEM és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum rendezvényeiről, Torma Tamás a Clark Ádám téri Clark Hotelről írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/39. heti számából
  • Schein Gábor esszéisztikus formában, de nagyon közérthetően ír a kor egyik nagy kérdéséről, a közösségi érzésről: "A közösről beszélni - semmi sem időszerűbb és fontosabb ma, ugyanakkor semmi sem nehezebb - írja bevezetőjében - Miből fakad a nehézség? Abból, hogy a közös megtapasztalható formában ma nem létezik."
  • Széky János elsőoldalas, tényekben gazdag írásában az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban teszi föl a kérdést: a magyar külpolitika tudatlanságból, vagy mint általában, ebben az ügyben is belpolitikai haszonszerzés céljából viselkedik példátlanul otromba módon.
  • "Kint hideg van és esik az eső" címmel Mizsei Kálmán közgazdással, az ENSZ volt főtitkárhelyettesével, Kelet-Európa-szakértővel Rádai Eszter készített interjút, melyben a szakértő úgy nyilatkozik,  "Valóságos politikai ellenérveket még nem hallottam, azt eddig legalábbis senki nem mondta nyilvánosan, hogy Magyarország jobban járna, ha Putyin Oroszországához tartozna, mintha az Európai Unió magjához" Szerinte 2020 után az uniós pénzek elosztásában az eddigieknél sokkal fontosabb szerepet fog játszani a mind gyorsabban és erőteljesebben integrálódó eurózónához való tartozás.  
  • A KMTG-levelezés eheti darabját Kőrössi P. József írta.
  • L. Varga Péter Behódolás után - egy új politikai esztétika felé címmel írt esszét.
  • Károlyi Csaba Rabság és repülés című kritikájában Demény Péter Vadkanragyogás című kötetéről írt.
  • Yuval Noah Harari Homo Deus. A holnap rövid története című könyvéről két kritikát is közöl a lap, Gyenge Zoltán és Balázs Gábor írását.
  • Lackfi János, Oláh Mátyás László és Zalán Tibor prózája mellett Szív Ernő tárcája szerepel.
  • Aczél Géza szótárverseinek sorozatából négy darabot közlünk, a tárcaoldalon pedig Kirilla Teréz versét.
  • Végső Zoltán a John Coltrane életéről készült Chasing Trane című  dokumentumfilmről, Stőhr Lóránt Gordian Maugg Fritz Lang című filmjéről írt.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/38. heti számából
  • Várhegyi Éva A gazdaságok "legjobbika" című írásában a kormány félrevezető gazdasági sikerkommunikációjáról ír. A kormány eddig is előszeretettel magasztalta politikája nagyszerűségét, a választások közeledtével minden fórumon azt hirdeti: a miénk a világok legjobbika, és különösen így van ez a gazdaság tekintetében. Hogy állításukat igazolhassák, a politikusok és a szolgálatukba szegődött szakemberek úgy operálnak a célirányosan megválasztott és "tálalt" adatokkal, hogy közben nem törődnek a valóságos összefüggésekkel.
  • Váncsa István a kormányfőnek azt a gondolatát elemzi, miszerint 30 éven belül elérjük Ausztriát. A szerző szerint ez ellentmondásos gondolat: "Ami pedig a legfrissebb próféciát, Ausztria 2030-ig történő utolérését illeti, az nem igazán látszik összeállni. Nemrég még arról volt szó, hogy Európa, amihez Ausztria is tartozik, süllyedő hajó, Magyarország ellenben gyorsnaszád, amely ettől a süllyedő hajótól gyorsuló ütemben távolodik. Most viszont utol akarja érni azt a hajót, amelynek réges-rég el kellett volna süllyednie."
  • Olvasható Standeisky Éva, Marosán György és Kovács Zoltán írása is, a gazdag vitarovatban megszólal Csomay Zsófia, Klenjanszky Sarolta és Széky János is.
  • A KMTG-levelezés eheti darabját Gács Anna, a Szépírók Társaságának elnöke írta A törékeny konszenzus címmel.
  • Sausic Attila A monogámia dialektikája címmel írt esszét.
  • Szilágyi Zsófia A pad alatt című kritikája Móricz Zsigmond Asszonyokkal nem lehet vitázni című, lappangó műveket tartalmazó kötetéről szól.
  • Angyalosi Gergely Mulandó terek, illékony évek című kritikája pedig Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában - Swannék oldala című részének új fordításáról.
  • Bakos Gyöngyi, Marno János és Szécsi Noémi írásai mellett Radnóti Sándor tárcája, Czigány György és Weiner Sennyey Tibor versei szerepelnek.
  • Ady Mária a Weöres Sándor Színház Ivanovjáról, Csengery Kristóf a Magyar Rádió Énekkarának Mátyás-templombeli Kodály-estjéről írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/37. heti számából
  • Váncsa István írása a személyikultusz korába repíti vissza az olvasót, amennyiben elemzi a Fidelitas nyári egyetemén elhangzottakat. A kormánypárti sajtó ottlévő emberei elmagyarázták, mit jelet orbánistának lenni, a hallgatóság pedig az ötvenes évek stílusában adott elő csasztuskákat. Elborzasztó olvasmány.
  • Balázs Péter azokat a forgatókönyveket ismerteti és elemzi is, amelyeket az Európai Bizottság bocsátott vitára az Unió jövőjével kapcsolatban.
  • Gadó Gábor a kvótaper ítéletéről mondott magyar kormány-álláspontról ír, miféle kommunikációval ködösít a kabinet szóvivőtől kormányfőig.
  • A lap interjút közöl Bán Zsófia író-esszéistával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének oktatójával.
  • Lattmann Tamás terjedelmes elemző cikket ír a közvetett elnökválasztás intézményének védelmében. Öt plusz egy pontban foglalja össze álláspontját, szerinte az újra és újra fölvetődő kérdés a politikai ötlettelenség és a koncepciótlanság visszatérő terméke.
  • Búcsúzik a Debreceni Egyetemtől Kardos András és Váradi András, mindketten elfogadhatatlannak tartva a Putyinnak szánt egyetemi díszpolgárságát.
  • Az Agora oldalon többek között Klaniczay Péter, Szentmártoni János és Vásárhelyi Mária írása olvasható.
  • Reichert Gábor Modernség és szocreál címmel írt tanulmányt a pártállami irodalomról.
  • Visy Beatrix Kockázatokról és mellékhatásokról című kritikája Tóth Kinga Holdvilágképűek című kötetéről szól.
  • Az ÉS könyve szeptemberben Tompa Andrea Omerta. Hallgatások könyve című regénye, melyet Virágzó életek címmel Károlyi Csaba elemez.
  • Horváth Viktor, Totth Benedek és Várkonyi Judit prózája mellett Kácsor Zsolt tárcája szerepel a héten.
  • A szám versrovatában az egész oldalon Gergely Ágnes, Kiss Judit Ágnes és Takács Zsuzsa egy-egy verse kapott helyet, és a tárca fölött két verssel mutatkozik be Szeifert Natália.
  • Herczog Noémi az első Nemzetközi Roma Storytelling Fesztivál két előadásáról,
  • Fáy Miklós Vidnyánszky Attila Erkel színházbeli Bánk bánjáról írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/36. heti számából
  • Mikor és hol kezdődött Soros György démonizálása, miféle hazai interpretációi vannak, van-e köze Putyinhoz? Erről ír átfogó cikket Valki László nemzetközi jogász.
  • Mellár Tamás arról ír, milyen érvek szólnak az euróövezeti csatlakozás mellett, és milyen következményei lehetnek annak, ha lemondunk róla.
  • Agárdi Péter, Kardos András és Mesterházi Miklós közös írása a Tudományos Akadémia és a Lukács Archívum között mára kialakult áldatlan kapcsolatról szól.
  • A napokban elhunyt Makk Károlytól Báron György, Enyedi Ildikó és Kőrössi P. József búcsúzik.
  • Losoncz Miklós a brit kilépést elemezve azt írja, a felelőtlen politizálás csúcsa volt a szigetországi referendum egész folyamata és végeredménye.
  • A Reményi József Tamás nyílt levelében foglaltakkal kapcsolatban Péterfy Gergely írása olvasható.
  • Szilágyi Zsófia "Hát nem vagyok én Ady Endre!" (Mészöly Miklós és az önmenedzselés) címmel írt esszét, Csuhai István Szavak és effélék című kritikája Graham Swift Anyák napi kimenő című regényéről szól.
  • Az iskolakezdésre hangolunk, kortárs, klasszikus és világirodalmi stílusgyakorlatokkal, a nagyszülőknek ismétlésképpen, a szülőknek a lendület kedvéért. Bödőcs Tibor, Hetényi Zsuzsa és Király Levente paródiái. A tárca fölött Fecske Csaba, az egész oldalon Harcos Bálint versei olvashatók.
  • Stőhr Lóránt a Pappa Pia című filmről írt kritikát, Károlyi Csaba a Kossuth rádió Ütköző című műsoráról.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/35. heti számából
  • Megdöbbentő a közöny a XX. század második felének történeti emlékezetét képviselő iratanyag sorsával szemben, lesújtó látni a kormány cinikus nemtörődömségét, amelyet az érintett levéltárosokkal és történészekkel szemben tanúsít. - írja Klenjánszky Sarolta: Hontalanná vált levéltár - földönfutóvá tett történelem című írásában. Az első megrázkódtatást a 2015 őszén hozott 1837/2015. (XI. 24.) számú kormányhatározat okozta, amely szerint az Országos Levéltárnak át kell adnia a Szentháromság téri (azaz Hess András téri) épületet a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. A máig véget nem érő vesszőfutás újabb és újabb állomásairól ír a történész.
  • Kenesei István a felsőoktatási évkezdet elé írt elemző írásában tovább romló tendenciákat, gyengülő egyetemeket és oktatást prognosztizál.
  • Simonovits András a nyugdíjrendszerekkel kapcsolatos kormányzati és ellenzéki elképzeléseket összegzi, olvasható Nyerges András, Váncsa István és Radnóti András közéleti írása.
  • Ezen a héten Antal Nikolett, Korpa Tamás (FISZ) és Gaborják Ádám (JAK) szól hozzá Reményi József Tamás KMTG-vel kapcsolatos nyílt leveléhez.
  • Szajbély Mihály Tényleg 50 éve szeretjük Végel László Makróját? címmel írt esszét.
  • Szilágyi Zsófia A túlfogyasztás mámora című kritikája Szerényi Szabolcs Éhség című kötetéről szól.
  • Kemény Zsófi Rabok tovább című regényéről Bárány Tibor és Károlyi Csaba írt.
  • Ezen a héten Szív Ernő tárcája, Gyárfás Endre, Háy János, Pollágh Péter és Vámos Miklós prózája, Borda Réka és Piros Vera versei olvashatók.
  • Báron György Aki Kaurismäki új filmjéről, A remény másik oldaláról,
  • Csengery Kristóf az I Fagiolini The Other Vespers című albumáról írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/34. heti számából
  • Szüdi János ír bevezetőt a VIII. nemzeti tanévnyitó alkalmából, melyben 2010-től vezeti le, hogyan hagyta cserben a kormány a pedagógustársadalmat, mit kaptak meg a tanárok az ígértekből. Az összkép igen sirlamas.
  • Magas István arról ír elemzést, milyen válaszút előtt áll az Unió és vele együtt Magyarország. "Az útválasztás kitüntetett jelentőséggel bír geopolitikai szempontból is: az Egyesült Királyság nélküli Európai Uniónak egyensúlyozni kell a nagyhatalmi ambícióit újraélesztő Oroszország és az USA közötti, régről fogant konfliktusok kiéleződése közepette úgy, hogy féken tartsa Törökországot és a globális befolyását látványosan növelni tudó Kínát is."
  • Várkonyi Benedek Philippe Oriol történésszel és Ludassy Mária filozófiatörténésszel készített interjút az emberi jogokról.
  • Olvasható Váncsa István és Kovács Zoltán jegyzete, valamint Zelei Dávid Venezueláról szóló írása.
  • Ezen a héten Demény Péter, Fehér Renátó, Kőrössi P. József és Selyem Zsuzsa szólt hozzá Reményi József Tamás KMTG-vel kapcsolatos nyílt leveléhez.
  • Milbacher Róbert írt esszét Arany Jánosról Czigányiáda avagy a magyar irodalmi kánon esete a Toldival meg A nagyidai cigányokkal címmel.
  • Kácsor Zsolt a következő négy könyvet szemlézte az Ex libris rovatban: Sinkó Ervin Optimisták, Nádas Péter Világló részletek, Szántó T. Gábor 1945 és más történetek, Kerékgyártó István A rendszerváltó. Károlyi Csaba pedig Bódi Attila Lázadni veletek akartam című regényéről írt kritikát.
  • Kállay Eszter, Szolcsányi Ákos és Salamon János verse, Ferdinandy György, Szántó Péter és Vida Gábor prózája meg Radnóti Sándor tárcája szerepel a héten.
  • Králl Csaba a Sziget Fesztivál Fidelio Színház- és Táncsátrának táncprodukcióiról írt.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/33. heti számából
  • Grecsó Krisztián Menekülő helyőrség című írása Reményi József Tamás nyílt levelére reflektál.
  • Bokros Lajos elemzést írt a magyarországi fizikai infrastruktúra elmaradottságának hosszú távú következményeiről, példaként említve a vasút állapotát, kifejtve, hogy a vonatközlekedés szinte minden európai országban magába sűríti az adott társadalom összes baját. Ebből nálunk túl sok van.
  • Majtényi László egy nemrég megjelent könyvvel kapcsolatban ír portrét Markó Béláról, kifejtve véleményét, miszerint Markó az elmúlt huszonöt év legsikeresebb magyar politikusa.
  • Rádai Eszter Milanovich Dominikával, a TASZ Egyenlőség projektjének munkatársával a fogyatékossággal élők emberi jogairól készített interjút.
  • Sághy Miklós Holokausztmagyarok című esszéje Török Ferenc és Szántó T. Gábor együttműködéséről, az 1945 című filmről szól.
  • Visy Beatrix kritikája Szijj Ferenc Növényolimpia címmel megjelent regényét értékeli.
  • Az ÉS könyve augusztusban Háy János Az öregtó felé című verseskötete, Németh Gábor írt róla elemzést.
  • A versrovatban Balla Zsófia Kántor Lajosra emlékező verse, Lanczkor Gábor két munkája és Várady Szabolcs Ritmuspróbák című variációsora kapott helyet, a prózarovatban Kürti László, Péter János, Potozky László és Morsányi Bernadett prózája mellett a héten Kácsor Zsolt tárcája szerepel.
  • Fáy Miklós és Herczog Noémi  egy-egy zenés darabról írt kritikát. Fáy témája az Evita (Margitszigeti Szabadtéri Színpad), Herczog Noémié pedig a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (Városmajori Szabadtéri Színpad).

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/32. heti számából
  • Krusovszky Dénes szólt hozzá Reményi József Tamásnak az új íróakadémiával kapcsolatos nyílt leveléhez.
  • Dobrovits Mihály helyi tudósítása a Törökországban folyó megtorló perekről, köztük azokról, amelyeket az újságírók ellen indítottak.
  • Tatár György köszönti a nyolcvanéves Komoróczy Gézát, írásában a közgondolkodás mai állapotáról is szót ejt.
  • Váncsa István elemzi Balog Zoltán miniszter egy mondatát, amely így szól: "Senki ne gondolja, hogy egy olyan minisztériumnak a működtetése, ahol együtt van az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a szociális szféra, a családügy, a társadalmi felzárkózás, a sport, az egyház, a nemzetiség, megoldható lenne fenti segítség nélkül. Hogy meglegyen a segítség, az az imádság dolga" - mondta Balog miniszter a baptista világtalálkozón múlt vasárnap, mi pedig azt gyanítjuk, hogy legalább ötven százalékig igaza van. Az EMMI csakugyan szörnyszülött, működtetése tehát nyilván megoldhatatlan, ezért van az, hogy hasonló képleteket épelméjű országokban (Szlovákia, Románia, Ausztria stb.) nem hoznak létre.
  • Biró Annamária írt beszámolót a Documenta 14-ről.
  • Csuhai István Minden, amit nem akartál tudni Magyarországról címmel írt kritikája Krzysztof Varga Lángos a jurtában című új regényéről szól.
  • A versrovatban ezen a héten Bakos Gyöngyi és Nyilas Atilla verse, a prózarovatban Barta Ádám, Milbachert Róbert és Szil Ágnes kisprózája mellett Szabó T. Anna tárcája szerepel.
  • Károlyi Csaba írt Csepelyi Adrienn Popfilter - Beszélgetések a popkultúráról című rádióműsoráról, György Péter az idén kilencvenéves, az NDK-t Drezdában túlélő, a konstruktivizmus és az absztrakció hagyományait követő Karl-Heniz Adler munkásságát bemutató kiállításról, Fáy Miklós pedig Gundula Janowitz 14 CD-t tartalmazó ünnepi albumáról.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/31. heti számából

Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

  • FEUILLETON
    Schüttler Tamás Sebald ürügyén Drezdáról címmel írt esszét:

    "Könyvtárnyira tehető a drezdai szőnyegbombázás történetét, főként a szövetségesek szándékainak, motivációinak morális megítélését elemző hadtörténeti, etikai művek száma. Stratégiai szempontból ugyanis 1944 végére a háború sorsa eldőlt, mind az angolok, mind az amerikaiak, mind pedig a szovjet erők diadalmasan haladtak nyugatról és keletről Berlin felé. A városnak nem volt már különösebb hadászati funkciója, a környéken lévő olajfinomítókat, fontosabb hadiüzemeket 1944 augusztusától decemberig megsemmisítette a szövetséges légierő. A Luftwaffe 1944-45 fordulóján már nem jelentett komoly veszélyt az előrenyomuló szövetségesek és a szovjetek számára. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Drezdától alig negyven kilométerre keletre lévő, a Neisse partján, a mai német-lengyel határon épült szintén jelentős építészeti értéket képviselő Görlitzet gyakorlatilag puskalövés nélkül foglalták el a szovjet csapatok, s ezáltal a Neisse-parti ékszerdoboz megmenekült a pusztulástól. Hasonlóan épen túlélte a háborút a német-lengyel-cseh határon fekvő Zittau és Bautzen történelmi központja is."
  • KÖVETÉSI TÁVOLSÁG
    Szilágyi Zsófia kritikája Tar Sándor Tájékoztató címmel kiadott posztumusz kötetéről szól:

    "A kötet többféle olvasót szólíthat meg - a hetvenes évek történeti megközelítése iránt érdeklődők, sőt, az akkori fiatalok külsejére kíváncsiak ugyanúgy a célközönségbe tartozhatnak (számos, a hagyatékból előkerült, nem Tarról, hanem az NDK-ban dolgozó fiúkról és lányokról készült fotót is találunk a kötetben), mint a Tar életművét árnyaltabban látni kívánók. Bennem, aki az utóbbi csoportba sorolom magam, maradtak hiányérzetek - nem derül ki, például, hogy Tar itt közölt naplója, amelynek első bejegyzése 1975. szeptember másodikán született, és amely 1977. június 28-án, a következőképpen zárul: "Adjon isten nosztalgiamentes jövőt.", egy nagyobb egész kiemelt, ehhez az NDK-s korszakhoz kapcsolható része-e, vagy arról van szó, hogy Tar kizárólag ebben az időszakban írt naplót. Ahogy azt is csak kikövetkeztetni tudtam, hogy a napló kézzel íródhatott (van ugyanis benne egy "olvashatatlan" jelzés), és ezért dönthetett úgy a szerkesztő, hogy átírással közli - holott Tar szociografikus írását, jelentéseit, a többiek leveleit gépiratban kapjuk. (Néha kimondottan nehezen olvasható gépiratban.)"
  • KETTEN EGY ÚJ KÖNYVRŐL
    Szilágyi Zsófia Az éretlen Kosztolányi című tanulmánykötetéről két kritikát közöl a lap.

    Bazsányi Sándor: "mintha most ömlenék belé a dal"

    "Persze azért nem mindig mindenről Móricz jut eszébe a szerzőnek. Mindazonáltal van úgy is, hogy maga a kötethős mellékszereplővé válik valamely általánosabb kérdés körüljárása során. A pályakezdés: mítosz vagy konstrukció? című írásban például a pályakezdő Kosztolányi leginkább arra kell a szerzőnek, hogy az őt felfedező Osvát kapcsán tovább tágítsa a témakört az Esterházy Pétert (és nemzedékét) felfedező és végigértelmező Balassa Péter, valamint a Kukorelly Endrét (és nemzedékét) hasonló igénnyel felfedező, ám korai halála miatt csak töredékesen értelmező Hekerle László irányába (aki joggal emlékezteti Szilágyit a Nyugat szintén korán elhunyt kritikusára, Havas Gyulára). Aki ugyanis Kosztolányiban (vagy Móriczban) gondolkodik, az irodalomban (Osvátban, Esterházyban, Balassában, Kukorellyben, Hekerlében stb.) gondolkodik... Sőt olykor, teszem azt A detektív című, 1912-ben megjelent Kosztolányi-novella kapcsán, nem tudja említés nélkül hagyni a krimi műfajának aktuális állását (no meg Móricz Forró mezőkjét)... De hát mindez a kötet vállaltan laza szerkezetéből, füzérszerűségéből adódik."

    Schein Gábor: A Kosztolányi-olvasás öröksége

    "Nem meglepő, hogy Szilágyi Zsófia szellemesen, könnyed nyelvi eleganciával ír, ami rendkívüli erény a mai irodalomtörténeti mezőnyben. A kötet szerepe nem vitás a pályáján: visszatér a korábbi Móricz-könyv részleteihez, összefoglalja a Kosztolányi kritikai kiadás közben szerzett tanulságokat, és egyfajta katalógusát adja a későbbi évek lehetséges kutatásainak. Ezekben szerencsésen van jelen Szilágyi Zsófia irodalomszociológiai érdeklődése. A lezárás és az újrakezdés fázisának egy olyan tanulmánykötet felel meg, amelyben ott van ugyan a monográfiákra jellemző feldolgozásmód lehetősége, de a könyv ennél nyitottabb kontextusokkal dolgozik, és ezért lazább, füzérszerű szerkezetet épít fel."
  • VERS
    A szám versrovatában Kovács András Ferenc köszönti a hatvanéves Tompa Gábort. A nagyoldalon Markó Béla Üvöltés-parafrázisa olvasható. A rovatból Kovács András Ferenc Tompa Gábor-köszöntőjét ajánljuk:

    Hálók színpadi fényben
    Tompa Gábornak. Hatvanadikra

    Születni - színház... Szép sikert arat,
    Ha játszik minden gyermek, férfi, nő,
    Ha van kedv, egység, hely meg téridő -
    Sok életből minden jó s rossz darab
    Szétszóratik, de műsoron marad
    Több titkos dráma - sorskomédiák
    Végjátékát akkor hogy éli át
    Kor, lélek és test? Szellemek cselét
    Ha pörgetik szavak, szerepcserék,
    Ha van jelenlét, színre szín, szöveg -
    Lesz változás, más díszlet, díszlövet?
    Sort lőnek sorra döngő századok -
    Dúlt publikum, taps, ördögszáj dadog,
    Tragédiák darálnak... Néz az Úr
    Némán - a menny, a szcéna vész gazul,
    De verset hangra, képet csendre sző
    Egy láthatatlan, képzelt rendező.

    Marosvásárhely, 2017. július 25-én
  • PRÓZA
    Kiss Noémi, Hidas Judit és Szilasi László prózája mellett Szív Ernő tárcája olvasható.

    Részlet Szilasi László [Kész regény, 2.0] című művéből:
    "Senki nem értette, de a nagyhangú Havasi hamar szert tett egy új feleségre. Fiatal, joggal gyönyörűnek mondott asszony, szorosra kötött, fekete hajjal, valahonnan a sváb felvégről, onnan hordta az urának mindennap alumínium ételhordóban az ebédet. Leves, második fogás, desszertnek meg édesség, gyümölcs vagy sajt. A férj háromnegyed tizenkettő körül kezdett el rendezkedni. Elővette a széket és az asztalt. Odaállította őket a kirakatba. Terítő, tányérok, evőeszközök, szalvéta. A feleség a szövet holmit naponta cserélte, ebéd után elmosogatott. A férj várta az asszonyt, leült, olvasta a friss napilapot. Lássák az emberek, hogy ő most enni fog. Talán el is viszi őt innen egyszer az ő felesége."
  • FILM
    Báron György az uborkaszezonban jobb híján Chaplin Modern idők című filmjéről írt:
    "Jövő hétre remekművet találok" - ígértem legutóbb ezeken a hasábokon (Uborkaszezon, ÉS, 2017/30., júl. 28.), midőn egyszerre négy új film megtekintéséről igyekeztem finoman lebeszélni a nyájas olvasót. Nos, találtam. A Pannonia Entertainment mutatta be nemrég, s bár ma már egyetlen mozi sem játssza, más forrásokból hozzáférhet, aki kíváncsi rá. Hibátlan mozgókép, egy lenyűgöző esztétikai célkitűzés tökéletes megvalósítása. Minden a helyén van benne, a forgatókönyvtől a színész játékon át a zenéig és a visszafogott, hajszálpontos rendezésig. Talán csak Fellini, Bergman, Ozu, Tarkovszkij művészetének csúcsaihoz hasonlítható, ám a filozófiája, ha lehetséges, még azokénál is alapvetőbb és mélyebb. Ilyet - hogy tovább emeljem a tétet - egyedül csak a nagy Chaplin tudott, előtte és utána senki."
  • ZENE
    Végső Zoltán Cserepes Károly Blacklake című lemezéről írt kritikát:
    A hónap elején jött a hír: Cserepes Károly új lemeze felkerült a World Music Charts Europe-ra, a világzene mértékadó listájára. Kézzelfogható siker a javából, pláne, ha tudjuk, hogy Cserepes külön kérte a kiadóját, ne legyen hírverés a lemez körül, élje az csak nyugodtan a saját életét. És igaza is van, ő eddig is kommerciális sikervágy nélkül szöszölt rendkívüli lemezeivel, konceptuális munkáival, kevés olyan hazai zenészt ismerek, aki ennyire aprólékosan teszi helyére a legapróbb részleteket is."

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/30. heti számából
  • "Szörnyen bűzlik. Ne engedjük, hogy megfojtsanak!" - írja a lengyel helyzetről Adam Michnik, a lapzárta előtti lengyel fejleményeket pedig Mitrovits Miklós foglalja össze.
  • Tamás Gáspár Miklós írt esszét Filozófia zsarnokság idején címmel.
  • Széky János elemzése Tusnádfürdőről szól.
  • Váncsa István Trágyadombok hetyke urai című gasztroesszéje a kakaspörkölt rejtelmeiről szól. Károlyi Csaba kritikája Grendel Lajos Bukott angyalok című regényét elemzi.
  • Borbély Szilárd Nincstelenek és Berlin-Hamlet című kötetének angol nyelvű kritikai fogadtatásából olvasható válogatás.
  • Markó Béla emlékezik Kántor Lajosra, Radnóti Sándor Petri Györgyről írt tárcát.
  • Bozsik Péter verse a közelmúltban elhunyt tévés rendezőre, Litauszki Jánosra emlékezik. A teljes versoldalon Rácz Péter Titkolt vonzalmaim című ciklusának újabb kilenc darabja olvasható, a prózarovatban pedig Krusovszky Dénes és Kutas József prózája.
  • Ady Mária Rusznyák Gábor városmajori Mágnás Miska-rendezéséről, Csengery Kristóf Kósa György Chamber Music with Viola című lemezéről írt.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/29. heti számából
  • Az Élet és irodalom legújabb számában Reményi József Tamás abból az alkalomból szólítja meg írótársait, hogy egy Nonprofit kft aránytalanul, az józan észt meghaladó arányú honoráriumért toboroz előadókat az Orbán János Dénes Íróakadémia előadásaira. "Kedves Barátaim az irodalomban! Látom, nem is olyan lassan a pénzzel együtt egyre többen elfogadjátok majd, hogy a Tőletek elvett és egy bábu-kézben megnövelt összegeket, mindazt, amit a Ti kivéreztetett írószervezeteitektől, pályázó társaitoktól, kiadóitoktól, lapjaitoktól, Tőletek magatoktól zároltak, megcsapoltak, megvontak, immár megjuhászodva itt visszakaphatjátok." - írja Reményi és arra kéri írótársait, hogy ha már így alakult, próbáljanak meg legalább méltósággal veszíteni, mert amit kapnak, az nem korrekt tiszteletdíj. Rövid, de megrázó írás.
  • Veres András irodalomtörténésszel J. Győri László készített interjút József Attila értekező írásairól.
  • Odze György Balatonfüredről, a héten kezdődött úgynevezett vízi-világbajnokság eseményeiről írt riportot, de leginkább arról, hogyan fosztják meg Füredet a Balatontól.
  • Az ÉS könyve júliusban Schein Gábor Üdvözlet a kontinens belsejéből című verseskötete. Jánossy Lajos Rendkívüli állapot címmel írt kritikát róla.
  • Veres András irodalomtörténésszel, József Attila-kutatóval J. Győri László készített interjút.
  • Tillmann J. A. Túl a technikai tájon címmel írt esszét Heidegger és Japán kapcsolatáról.
  • Visy Beatrix kritikája Csaplár Vilmos Leona és Leó című novelláskötetét elemzi.
  • Ebben a számban Hétvári Andrea és Jenei Gyula versei, Ahmed Arman, Babiczky Tibor, Kollár-Klemencz László és Mihályi Gábor prózája, Kácsor Zsolt tárcája olvasható.
  • Herczog Noémi a vizes vb megnyitójáról írt színházkritikát, Fáy Miklós pedig az Erkel Színház Billy Eliot című musicaljéről.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/28. heti számából
  • Heller Ágnes azt a folyamatot elemzi, amikor demokratikus álca és kellékek mögött szinte észrevétlen kialakul a zsarnokság. Ennek keretében írja le, milyen típusai vannak a zsarnoknak: "a zsarnok "típusa" nem korhoz kötött - írja Heller -, hiszen minden zsarnok talpnyalókkal veszi körül magát, félelmet és gyűlöletet kelt, uszít a gazdagok vagy a szegények, az elégedetlenkedők, a kisebbségek ellen, mindenféle szabadság ellensége, a jobbakat száműzetésbe kényszeríti, emberből farkassá változik, s alkalomadtán gyilkol is."
  • Kis János köszönti a hetvenéves Kenedi János tényekben, közös emlékekben gazdag írással, a címe: Fél évszázad Kenedi Jánossal.
  • Bruck András azt hiányolja a közélet szereplőitől, hogy nem nevezik néven a mai rendszert: "vajon milyen hasznos célt szolgál az úgynevezett elemzői "objektivitás"? A velünk történtek töredékéért bármelyik nyugati országban már rég mindenki diktatúrát kiáltana - írja Bruck.-  Vagy talán az a gond a diktatúra definícióval, hogy az nem találkozik az emberek napi tapasztalataival? Na és. A migránsozás találkozik? Vagy a sorosozás? Mégis tökéletesen működnek.
  • Mi történik az ATV-ben? - kérdezi Siba Antal. Eltűnnek az eddigi arcok, Kálmán Olga, Mészáros Antónia, és helyükbe, Siba szavait használva a hazai televíziózás dizőzei és bonvivánjai érkeznek. Mit jelent egy tévécsatorna családiasítása?
  • Szilágyi János György Horatiana című esszéjét 1946-ban írta tábori lapokra és egy zsebnoteszbe az orosz hadifogolytáborban, sose publikálta, halála után került elő. A nagy tudós július 16-án lenne 99 éves. Komoróczy Géza rekonstruálta és adja közre ezt az írást, többek közt a következő megjegyzéssel: "A noteszt és a levelezőlapokat SzJGy a fogolytáborban és egész további élete során gondosan őrizte, a maga közelében tartotta, múzeumi íróasztalában, a Horatius-kötettel együtt, még utolsó hónapjaiban, a kórházban is."
  • Csuhai István írt recenziót Bertók László Visszanéző című kötetéről.
  • A héten Becsy András, Térey János, Nomád Földi László és Murányi Sándor Olivér prózája, Szabó T. Anna tárcája, Marno János és Szilágyi A. Gábor verse olvasható.
  • Ady Mária a Városmajori Színpad Amadeus-előadásáról, Károlyi Csaba pedig Parászka Boróka a Marosvásárhelyi Rádióban hallgatható, Értsünk szót! című műsoráról írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

 


Ajánló az Élet és Irodalom 2017/27. heti számából
  • Széky János a budapesti metró botrányait a szerelvénygyártó orosz cég mérlegének adataiból próbálja levezetni, ennek keretében eddig nem ismert számokat hoz nyilvánosságra.
  • Donald Trump varsói látogatása megerősítheti Lengyelország magabiztosságát, egyben az egész Kelet-Európai térség önállóságát, ezzel együtt az Oroszországtól való függés érzetét. Kérdés, miként találja föl magát ebben a helyzetben Magyarország. Ezt elemzi Mitrovita Miklós.
  • Csillag István arról ír, vajon féltek-e a választásoktól, a választóiktól az első polgári demokrácia létrehozói, az amerikai alapító atyák?. Alig két hónapja Kövér László az Országgyűlés elnöke arról beszélt, hogy "A pincétől a padlásig átépítettük az ország épületét" - amihez még hozzátette - "Ha még négy évet sikeresen kormányozhatunk, nagyon sok minden visszafordíthatatlan lesz mindabból, amit tettünk, nemcsak Magyarországon, hanem a példánkon keresztül akár egész Európában is." Vajon miért hasznos egy országnak az, ha olyan alkotmánya van, amelyik örökre szólóan rendezi el a politikai, de inkább a pártviszonyokat?
  • "Nem tudok előadást csinálni, csak színházat" - Ruszt Józseffel 1999-ben Zalaszentgróton  Szále László beszélgetett.
  • Magyar Miklós Plágium és vendégszöveg Esterházy Péter regényeiben címmel írt esszét.
  • Károlyi Csaba kritikája Tóth Krisztina Párducpompa című tárcakötetéről szól. Két kritikát közöl a lap Király István 1956-1989 között vezetett naplójáról, Margócsy István és Pál Sándor Attila tollából.
  • A héten Lévai Júlia Mira, Méhes Károly és Odze György prózája mellett Szív Ernő tárcája, Toroczkay András és Vörös István versei olvashatók.
  • Grecsó Krisztián a Hír Tv Mit keres maga még az araboknál? című videójáról, Végső Zoltán pedig Gregory Porter koncertjéről írt.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/26. heti számából
  • Kenesei István azt elemzi, mit hozott, mivel búcsúzik a felsőoktatási év Magyarországon. A kép nem túl derűs: az intézmények autonómiája tovább csorbult, általában is elmondható, hogy az egyetemi autonómia elvei és hazai gyakorlata egyre távolabb kerülnek egymástól, ami az oktatás színvonalát is hátrányosan befolyásolja.
  • A Népszabadság 1951. karácsonyi számában megjelent egy írás szerző megjelölése nélkül, "A piszkos trükkök minisztériuma" címmel. Akkor nem is tűnt föl, rá egy évre a Magyar Nemzet egyik cikke utalt a korábbi írásra. Révész Béla történész ennek a sajtótörténeti érdekességnek a körülményeit kutatva tárja föl a kor sajtójának jellegzetességeit, a pártirányítás szigorúságát, és kijátszhatóságát.
  • Váncsa István a 3-as metrón utazók bátorságáról, Kovács Zoltán a kormányfő kampányzáró beszédéről írt jegyzetet, az interjút j. Győri László készítette Wolf Biermann költő- és "dalcsinálóval".
  • Halász László Mindenki normális, amíg nem ismerjük című esszéjében Sztálin kóros személyiségjegyeit elemzi: "Sztálin kóros személyiségjegyei valamint jócskán átlagfölötti vezetői/menedzseri képességei egyaránt abnormálisak voltak. És ezek akár egyazon időben összefonódva működtek, rendkívüli eredménnyel. Ám ez a sajátos képlet teljesen alkalmatlan lett volna, hogy egy olyan demokráciát, amilyen akár az Egyesült Államok, akár Anglia vagy éppen Svájc irányítson, ami már csak azért sem merülhetett fel, mert egyikükben sem alakulhatott volna ki. Ebből ugyan nem következik, hogy az orosz kultúra értékrendjében Sztálin a normalitás világát képviselte volna, de egyetértek azokkal, akik hangsúlyozzák, hogy a tömegek irányításának sztálini rendszere az oroszok számára, mélységes történelmi okoknál fogva egyáltalán nem volt idegen."
  • Szilágyi Zsófia írt Anna Pasternak Lara. Zsivago doktor eltitkolt szerelme című könyvéről.
  • Az És könyve júniusban Rakovszky Zsuzsa Célia című regénye, Visy Beatrix írt róla.
  • A héten Kötter Tamás, Pungor András és Nyerges Gábor Ádám prózája, Radnóti Sándor tárcája olvasható.
  • A szám versrovatában Fekete Vince és Gömöri György versei kaptak helyet.
  • Báron György a 13. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválról és 10. Európai Animációs Játékfilm és TV-film Fesztiválról, Fáy Miklós Plácido Domingo pécsi koncertjéről írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/25. heti számából
  • Négy kiváló jogtudós-professzor, Sólyom László és Lévay Miklós, korábbi alkotmánybírák, Szente Zoltán és Jakab András professzorok baráti beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz a Lex CEU-ként megismert törvénymódosítás alkotmányellenességének megállapítása érdekében.   Tárgyszerű és meggyőző érvelést olvashatnak a téma jogi hátterét alaposan ismerő címzettek.  Fontos megszólalás ez a beadvány, mely érveinek és konklúzióinak súlya van - írja Hanák András a lap vezető írásában, a továbbiakban ezt a beadványt elemzi.
  • Széky János Krekó Péterrel készített interjút. Hogyan lehet, hogy a Fidesz mint az Európai Néppárt tagszervezete a pártszövetség legutóbbi, máltai kongresszusán megszavazta az orosz információs hadviselés elleni védekezésről szóló határozatot. Ugyanezt a szöveget az LMP idehaza beadta mint országgyűlési határozati javaslatot, és a fideszes többségű Európai Ügyek Bizottsága még a plénum elé sem engedte. Többek között ennek okairól beszélgetnek.
  • Gadó Gábor a civilellenes törvénnyel kapcsolatban a következőket írja, miután a magyar álláspont szerint egyetlen pontja sem ellenkezik az úniós szabályokkal: "A törvényeket - több mint kétezer éve tudjuk - nem önmagukban, hanem eleven társadalmi környezetük kontextusába illesztve kell értelmezni Egy paragrafus sohasem azonos pusztán önmagával, a törvényben található mondatokkal."
  • Olvasható Váncsa István, Kovács Zoltán jegyzete és Báron György vitacikke György Péter korábbi jegyzetéről.
  • Fried Ilona A szerző, akit kerestek a szereplők című esszéje a 150 éve született Luigi Pirandellóról szól.
  • Visy Beatrix Hattyúáldozat című kritikájában Czinki Ferenc A pozsonyi metró című kötetéről írt. Filippov Gábor Gyurkovics Tamás Mengele bőröndje - Josef M. két halála című könyvét, Csepeli György Erős Ferenc Psziché és hatalom című kötetét elemzi.
  • A versrovatban Grecsó Krisztián és Mező Ferenc versei, a prózarovatban Csobánka Zsuzsa Emese, Győrfi Viktória, Térey János és Ürmös Attila rövidprózája, valamint Kácsor Zsolt tárcája olvasható ezen a héten.
  • Stőhr Lóránt François Ozon Frantz című filmjéről, Herczog Noémi az Örkény Színház Hit, szeretet, remény című előadásáról írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/24. heti számából
  • Eörsi László ünnepi cikke arról szól, hogy mi történt a forradalom napjaiban a Fő utca 70-78-ban, ami a katonai ügyészség és bíróság, a politikai nyomozó főosztály, valamint a körzeti börtön rettegett színhelye volt 1956 előtt és után egyaránt.
  • Vásárhelyi Mária a Fidesz radikalizálódását elemzi. Mint írja, a kilencvenes évek közepéig maga Orbán is egy CDU–CSU mintát követő jobbközép pártot kívánt létrehozni, amely integrálja az összes mérsékelt jobboldali erőt és a mögöttük álló szavazóbázist. Hogyan, mitől változott meg ez a koncepció?
  • Olvasható a lapban Széky János és Gadó Gábor jegyzete, valamint Radics Viktória írása egy különös élményt nyújtó József Attila-estről.
  • Tábor Ádám Egy kulturális ellenforradalmár vallomása címmel írt esszét.
  • Csuhai István Afonso Cruz Virágok című regényéről, Bán Zoltán András Feszty Árpádné Jókai Róza Akik elmentek...; A tegnap című kötetéről, Babarczy Eszter pedig a Hegymenet című tanulmánykötetről írt könyvkritikát.
  • Az Ex libris rovatban Károlyi Csaba könyvheti köteteket szemlézett.
  • A versrovatban ezen a héten Hevesi Judit és Ijjas Tamás versei olvashatók, a szépprózarovatban pedig Dragomán György, Kávai Katalin és Mucha Dorka írása mellett Szabó T. Anna tárcanovellája.
  • Báron György Mundruczó Korél Jupiter holdja című filmjéről írt kritikájában.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/23. heti számából
  • Gács Anna és Závada Pál könyvheti megnyitójával indul az eheti ÉS.
  • Az ÉS-kvartettben Nádas Péter Világló részletek című memoárjáról beszélgetett Károlyi Csaba Bárány Tiborral, Rácz Péterrel és Zelei Dáviddal.
  • Standeisky Éva Az ember tragédiája szabadsághiány idején című esszéje Madách Imre művének ötvenes évekbeli kalandjairól szól.
  • Az ÉS könyve a könyvhéten: Kántor Péter Valahol itt című verseskötete. Radnóti Sándor írt róla Kántor Péter a barátom címmel kritikát.
  • Szilágyi Zsófia Borvíz és medveszar helyett címmel írt kritikát Vida Gábor Egy dadogás története című regényéről.
  • A versrovatban ezúttal két Győrben élő költő versei olvashatók, Pusztai Zoltánéi és Villányi Lászlóéi. A prózarovatban Szív Ernő tárcája mellett Marno János Bármi Kórház című írása szerepel.
  • A közéleti részben Várhegyi Éva ír a hazai bankrendszer meggyökeresedni látszó torz kifejletéről. Kovács Zoltán arról, hogy a kormányfő sokkot kapott ugyan attól, hogy Donald Trump kivezette az Egyesült Államokat a párizsi klímamegállapodásból, de a legutóbbi hazai kormánydöntések szintén a megújuló energiafelhasználás ellenében hatnak. György Péter elemzi Török Ferenc 1945 című, új filmjét.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/22. heti számából
  • Domány András a lengyelországi közjogi állapotokat elemezve sorra veszi az intézményrendszer tervezett és már végrehajtott módosításait, kiemelt tekintettel arra, hogy mennyiben harmonikusak ezek az unió szabályrendszerével.
  • Benda László cikke az iráni elnökválasztásról szól, Váncsa István írása pedig arról, hogy Finnországban az ottani médiatanács megrótta a közmédiát, mert nem foglalkozott elég behatóan a miniszterelnök kétes gazdasági ügyeivel.
  • Angyalosi Gergely Szöveg - valóság - dekonstrukció címmel írt esszét Jacques Derridáról, avagy arról, van-e élet a szövegen kívül.
  • Károlyi Csaba A szelídség ereje címmel írt kritikát Kemény István Lúdbőr című esszékötetéről.
  • Peer Krisztián 42 című verseskötetéről két kritikát közöl a lap, Bedecs László és Demény Péter írását.
  • Radnóti Sándor tárcája Balassa Péterről szól, aki június 3-án lenne 70 éves.
  • A versrovatban Kovács András Ferenc a Jakab-korabeli londoni színházak szándékos lerombolásáról szóló hosszabb verse olvasható.
  • Gyenge Zsolt a 70. cannes-i filmfesztiválról, Fáy Miklós Emmanuel Pahud és Eric Le Sage koncertjéről, Ady Mária pedig a budapesti Katona József Színház Borisz Godunov-előadásáról írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/21. heti számából
  • Jeszenszky Géza azt mondja az interjúban, "Ez az ide-oda táncolgatás, ez a követelőzéssel párosított felelősségelhárítás és szolidaritáshiány, és ez a tűzzel való állandó játszadozás egyszer csak elvezethet oda, hogy becsúszunk valami olyan szakadékba, vagy akár bele is löknek bennünket mások." – a többnyire borús hangulatú  interjút Rádai Eszter készítette.
  • Hanák András az Egyesült Államok mára kialakult közjogi állapotaival foglalkozva így zárja írását: "Az sem kizárt persze, hogy felgyorsulnak az események.  Trump következetes következetlenségét ismerve azon sem lennék meglepve, ha még ebben az esztendőben, akár a Függetlenség Napja előtt, az elnök egy Twitter üzenetében így szólalna meg: "Honfitársaim, ez az 1001-ik hivatalos elnöki tweet üzenetem, amelyben mély fájdalommal tudatom az amerikai néppel, hogy lemondok az Egyesült Államok elnöki tisztségéről".
  • Az ausztriai kormányválságot Földvári Zsuzsa, a venezuelai helyzetet Zelei Dávid elemzi.
  • Sausic Attila A pénisz evolúciója címmel írt esszét.
  • "A legnagyobb a rozmáré, a legkisebb a törpedenevéré. Nincs az elefántnak és a bálnának, a csimpánznak viszont igen, noha csak két centis. És nekünk sincs, embereknek. Nem volt neandervölgyi rokonainknak sem, már belőlük is hiányzott az ezért felelős, több majomfajtánál még megtalálható 510 génszakasz. Mikor tűnt el és miért? A teremtés és az evolúció elmélete különböző magyarázatot kínál, ám egy közös bennük: alighanem a nő az oka, hogy nincs péniszcsontunk. Egy jó kis csont, amely támogatná az időnként bizonytalan hidraulikát."
  • Visy Beatrix Hevesi Judit Holnap ne gyere című verseskötetét recenzeálja.
  • Az ÉS könyve májusban Tolnai Ottó Nem könnyű című kötete, mely a költő 2001-2017 között írt verseit tartalmazza. Szajbély Mihály írt róla.
  • A versrovatban Gát Anna, Kántor Péter és Térey János versei olvashatók, a prózarovatban Bartók Imre, Balogh Robert és Márton László írása, tárcatár: Kácsor Zsolt.
  • Végső Zoltán pedig a Chris Potter Quartet Budapest Jazz Club-beli koncertjéről írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/20. heti számából
  • Kovács Zoltán a perkátai Horthy-szobor felállításával kapcsolatban a faluhoz kötődő személyes emlékeit idézi, és ezek alapján állítja: a kormányzó semmit sem adott a falunak, és nem is szerették ott. Mi értelme van ennek az egész herce-hurcának?
  • Magas István az új amerikai elnök első száz napján hozott gazdasági intézkedéseit elemzi, Ádám Zoltán a Corvinus egyetem civilekről szóló  törvénnyel szembeni kiállásának körülményeit írja meg.
  • Lovász Andrea Vissza a babaházba? című esszéje a gyerekirodalom helyzetéről szól.
  • Csuhai István Han Kang Növényevő című kötetéről írt, mely 2016-ban Nemzetközi Man Booker-díjat kapott.
  • Krasznahorkai László Az utolsó farkas & Herman című kötetének angol nyelvű kritikai fogadtatásából válogatott Puszta Dóra.
  • A szám versrovatában G. István László és Gergely Ágnes versei, prózarovatában Kőrössi P. József, Tóth Gábor Ákos, Vonnák Diána és Szabó T. Anna írása olvasható.
  • Stőhr Lóránt pedig Pedro Almodóvar Julieta című filmjéről írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/19. heti számából
  • Bruck András azt írja igen éles hangú jegyzetében, hogy a magyar társadalomnak valóban jár az igazságtétel. Bár nem sokat tett saját magáért, gyengeségéért egyetlen nép sem sújtható mindazzal, amit az Orbán-kormány követett el saját nemzete ellen. A magyaroknak megszámlálhatatlan okuk van rá, hogy elszámoltatást, a bűnösök megbüntetését követelje.
  • Bokros Lajos az adórendszerről írva megállapítja, hogy mindenki igazságos adórendszert szeretne, de a társadalmi igazságosságnak nincs objektív mércéje. Igazságos az, amit a társadalom legnagyobb része - természetesen egyéni és szubjektív alapon - igazságosnak tart. Az adórendszer tekintetében ez elsősorban abból derül ki, hogy minimális az adóelkerülés és az adócsalás.
  • Virág György büntetőjogász érdekes kérdést elemez: a boldogság és bűnelkövetés kapcsolatát. Nem kérdés - írja -, hogy a boldogságnak van relevanciája a kriminológiában. Pontosabban: nem ez a kérdés. A kérdés az, hogy mindez a rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálható-e, és értelmezhető-e úgy, hogy ne csak keveset mondó, súlytalan, hanem érdemi és használható eredményeket kapjunk.
  • Benedek Szabolcs Szíriusz és moretti című esszéje Fiume városának különlegességéről szól.
  • Szilágyi Zsófia Márványi Judit Kapaszkodók - Egy szerkesztő emlékei című kötetét elemzi.
  • A prózarovatban Oravecz Imre regényrészlete is olvasható:
  • "A szerelem különben se tart örökké. Két-három év, aztán vége, elszáll, mint a füst. Nem azon múlik a boldogság, hanem azon, hogy összepasszolnak-e, hogy mifélék, hogy becsülik-e egymást. Júlia mellett szól az is, hogy rendes, dolgos. Süt, főz, takarít, ellátja a húgait, az aprójószágot, és még az apjának is besegít a határban, kapál, markot szed, ha annyi a munka, hogy nem győzik a napszámosok."
  • Végső Zoltán Chick Corea, Csengery Kristóf pedig a MÁV Szimfonikusok koncertjéről írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/18. heti számából
  • Mellár Tamás írása :  Globalizmus vagy nemzeti szuverenitás - közgazdasági nézőpontból
  • A szépség rétegei -  Láng Zsolt Ilma Rakuskával beszélget
  • Gervai András  Valaki Európában című írása Somlay Artúr utolsó éveiről
  • Wilheim András A barátom könyve című esszéje a halott barát könyvtáráról szól.
  • Visy Beatrix kritikája Takács Zsuzsa A sóbálvány című kisprózakötetét elemzi.
  • Az ÉS-kvartettben Károlyi Csaba Bárány Tiborral, Rácz Péterrel és Zelei Dáviddal beszélgetett Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regényéről.
  • Radnóti Sándor Király Istvánról írt tárcát.
  • Stőhr Lóránt Andrzej Wajda Emlékképek és Jan P. Matuszyński Az utolsó család című filmjéről írt filmkritikát, Torma Tamás pedig az idei műemlékvédelmi Citrom-díjasokról írt építészetkritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/17. heti számából
  • Soós Eszter Petronella a francia választásokról azt írja Középpártok bukása, centrista győzelem című írásában, hogy bár az első forduló papírforma-eredményt hozott, az eredmény mégis történelmi, amennyiben a francia Ötödik Köztársaság történetében most fordult elő először, hogy a két nagy történelmi, vezető kormánypárt jelöltjei közül egyik se jusson be az elnökválasztás második fordulójába.
  • Losoncz Miklós a brit gazdasági kilátásokról ír, különösen annak tükrében, hogy nyáron előrehozott választások lesznek. Erősít ez, vagy gyengít?
  • Petschnig Mária Zita a mára kialakult gazdasági és társadalmi helyzet ismeretében szembesíti a valóságot a kormány ígéreteivel: szinte mindennek az ellenkezője történt.
  • Weiss János esszéje Vajda Mihály önismereti filozófiájáról.
  • Földényi F. László kritikája Nádas Péter Világló részletek című memoárjáról.
  • Károlyi Csaba kritikája Gabriel García Márquez Utazás Kelet-Európában (1957) című új kötetéről.
  • Kácsor Zsolt tárcája, Tallér Edina novellája.
  • Fáy Miklós a Metropolitan Anyegin-előadásának élő közvetítéséről, Végső Zoltán pedig a Gurdjieff Ensemble örmény zenekar Tavaszi Fesztiválon elhangzott koncertjéről írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/16. heti számából
  • Bócz Endre a garázdaság miatt elítélt két fiatal tüntető peréről ír, az ellenük hozott ítélet ellentmondásairól.
  • Rádai Eszter Szabó Máté Dániellel, a TASZ igazgatójával beszélgetett a civilellenes törvényről, a fokozatos jogcsorbításról, az ország demokratikus állapotairól.
  • Dobrovits Mihály a törökországi népszavazás lehetséges következményeit elemzi.
  • Közli a lap Péterfy Gergely Orhan Pamukot köszöntő írását, melyet csütörtökön mondott el a könyvfesztiválon a Budapest Nagydíj átadásán.
  • Az Ex Libris rovatban Filippov Gábor a Nobel-díjas török író négy regényére hívja föl a figyelmet.
  • Zoltán Gábor Egy regény következményei című esszéje Orgia című regényének utóéletéből ír meg egy epizódot.
  • Kovács András Ferenc Lábbelik és rezsimek (Húsz sor egy Petri-kétsorosra) című verse a közismert Petri-kétsoros, a Mondogatnivaló briliáns továbbgondolása és átirata.
  • Stőhr Lóránt a Titanic és a Colours Filmfesztiválról, Fáy Miklós a Mahler Kamarazenekar koncertjéről írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/15. heti számából
  • Nagy Boldizsár nemzetközi jogász a civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt ostornak látszó jogszabálynak nevezi, mert mint írja, "ha a javaslatot  változatlan szöveggel fogadják el, annyira kétértelmű lesz, hogy jogállamban teljesen végrehajthatatlan marad. Az illiberális állam azonban önkényesen használhatja éppen a gumifogalmak alkalmazása révén, ez benne a fenyegető."
  • Darvas Béla a hazai élelmiszerellenőrzési rendszerről ír, kiemelve a miniszteri jelentést, mely szerint a multik nekünk silányabb terméket hoznak. Vagyis szomorú választásunk van: a silány és a silányabb. Rossz perspektíva.
  • Geréby György szégyennek és tragédiának tartja azt, ami a CEU-val történt, bár az a véleménye, hogy hosszú távon rendeződhet az egyetem helyzete, és a törvényhozók húzzák a rövidebbet.
  • Ez a kicsi én nem tűri, hogy a szabadságában gátolják címmel Károlyi Csaba készített interjút Nádas Péterrel, az író új könyvéről, a Világló részletekről.
  • Szilágyi Zsófia kritikája Széchenyi Ágnes Pályaképek. Művelődéstörténeti metszetek a 20. századból című kötetéről szól.
  • Az Ex libris rovatban Kácsor Zsolt írt György Péter Az ismeretlen nyelv, Hatos Pál Szabadkőművesből református püspök (Ravasz László-biográfia), Kis Pál Csillaggal nem jó járni most című köteteiről és Szálasi Ferenc 1942-1946-os naplóiról.
  • Bodor Ádám Verhovina madarai című művének francia fogadtatásából készített összeállítást Várkonyi Benedek.
  • Báron György Török Ferenc és Szántó T. Gábor filmjéről, az 1945-ről, Herczog Noémi pedig Pintér Béla Szívszakadtig című darabjáról írt kritikát.
  • Melléklet: Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/14. heti számából
  • Több írás foglalkozik a hét elején sürgősséggel tárgyalt lex CEU-ként ismertté vált törvénymódosításal, annak közéleti hatásaival. Bozóki András így ír: "A Közép-európai Egyetem elleni diszkriminatív törvény azok számára is ismerős, akik követték a Szentpétervári Európai Egyetem bezárásának történetét. Civilek vegzálása, ellenzéki újságok elnémítása, tehát a kritikai gondolkodás elhallgattatása az Orbán-rezsim "keleti nyitásának" jegyében történik. A magyar miniszterelnök azokat az intézkedéseket követi, amelyeket keleti politikai barátai hazájukban már oly sikeresen alkalmaztak a szabadság eltiprásában."
  • Tamás Pál helyszíni élményekkel gazdag beszámolót írt Oroszországról: Ilyen lenne az új orosz forradalom? címmel.
  • Társadalmilag felelőtlen figura - jellemzi leghíresebb regényhősét Erlend Loe, az abszurd norvég humor Európa-szerte népszerű bajnoka, aki immár három regényben (Doppler; Doppler, az utak királya és a hamarosan magyarul is megjelenő Doppler hazatér) követi nyomon Andreas Doppler kalandozásait. Az íróval Köves Gábor készített interjút.
  • Géczi János Baka István képi emlékezete címmel írt esszét a költőt ábrázoló fotókról.
  • Visy Beatrix Elena Ferrante Briliáns barátnőm című könyvéről írt kritikát.
  • Az ÉS-kvartettben Márton László Hamis tanú című új regényéről beszélgetett Károlyi Csaba, Bárány Tibor, Rácz Péter és Zelei Dávid. A könyv összesen 33 pontot kapott (Bárány: 10, Rácz: 8, Károlyi: 8, Zelei: 7).
  • Szív Ernő és Radnóti Sándor tárcával, Háy János, Jász Attila és Marno János verssel szerepel.
  • Fáy Miklós Grigorij Szokolov a Deutsche Grammophonnál megjelent új lemezéről, Stőhr Lóránt pedig M. Kiss Csaba  és Rohonyi Gábor Brazilok című filmjéről írt kritikát.

    Mindez és még so jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/13. heti számából
  • Miért ragaszkodunk Pakshoz? - teszi föl a kérdést Sz. Bíró Zoltán a lap vezető cikkében, majd pontokba szedve sorolja, mik lehetnek a ragaszkodás okai. Ezek azonban sokkal erőtlenebbek, mint azok a szempontok, amelyek a paksi bővítés kockázatait jelentik. A szerző a demokratikus berendezkedéshez kapcsolódó viszonyt is elemzi. Ebből a szempontból Magyarország egyrészt nem remélheti az orosz helyzet javulását, miközben a magyar helyzet is egyre romlik. Mindez sok jóval nem bíztat.
  • Haraszti Miklóssal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet volt sajtószabadság-felelősével készített interjút Fóti Tamás. Haraszti határozott véleménye szerint "Akkor válnak a demokráciák éretté, önfenntartóvá, mondhatni nyugati minőségűvé, amikor megélik, hogy a szabadságot belülről, például parlamenti úton is el lehet venni tőlük, de nem alkalmazkodnak a látszatdemokráciához, hanem konfliktus árán is nyílttá teszik és végigvívják ezt a válságot" - mondja Haraszti, aki most tért haza Hágából, ahol a holland parlamenti választásokról jelentést készítő EBESZ-csapatot vezette. Hollandiai tapasztalatairól és a 2018-as magyar választás dilemmáiról kérdeztük.
  • Olvasható a lapban Váncsa István, Kovács Zoltán jegyzete, az Agora rovatban két éles reflexió vitatja Radnóti Andrásnak a múlt számban megjelent írását, amely az értelmiség és a politika viszonyával foglalkozik.
  • Radics Viktória A sérült könyvtest című esszéje Nádas Péter A Biblia című, ötven éve megjelent első kötetéről szól. Ebben olvasható: "A Biblia mestermunka, összetett mű, a kompozíciója, a ritmusa, a tenzióval való gazdálkodása hibátlan. A kézírás még nem kiírt, a professzionalizmus hiánya azonban erénnyé fordult át: a tehetségé a szó. Vakmerőség volt ilyen "nagy" címet adni a debütáns darabnak, a kockadobás azonban sikerült, a tizenhat pörgő fejezet tartja a tétet. Mint Van Gogh bibliája a nevezetes festményen, úgy marad meg a szóban forgó Szent Biblia is a szavakkal írt képen, a tanyasi konyhaasztal sarkán, hogy majd visszakerüljön a házioltárra, a fehér terítővel letakart sublótra, a sztaniolkeretbe foglalt szentkép meg a Rákosi asztaláról származó narancs mellé."
  • Nádasdy Ádám Nyírj a hajamba című új verseskötetéről Károlyi Csaba írt kritikát, Balla Zsófia Más ünnepek című verseskötetét pedig két kritika is elemzi: Deczki Saroltáé és Láng Zsolté.
  • Herczog Noémi a budapesti Katona József Színház Hóhérok című előadásáról, Ruff Borbála A kétbalkezes varázsló című hangoskönyvről, Végső Zoltán Marc Ribot és a Ceramic Dog, valamint a Joe Lovano Quartet koncertjéről írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/12. heti számából
  • Radnóti András A pálya széléről című írásában az értelmiségi politikai kudarcát elemzi. Az értelmiségi rendszerváltás, az értelmiségi politika kudarca a gyökere Orbán Viktor markánsan értelmiségellenes populizmusának - írja a szerző - A jelenlegi kurzus által félreállított értelmiség két részre szakadt: sértettek vannak és szkeptikusok. Egyik csoport sem szolgálhat sok jóval a jövő politikájának. De vannak utódaik: új politikusok és új értelmiségiek. Az ő felelősségük, hogy a szerepeket tisztázva új alapokra helyezzék kapcsolatukat. Az értelmiség és a politika szimbiotikus különállásával lehet Magyarországot újjáépíteni.
  • Rádai Eszter Ligeti Miklóssal, a Transparency Internacional igazgatójával készített interjút. A szervezet tavaly 22. alkalommal készítette el Korrupció Érzékelési Indexét, amely a világ 176 országát a közszektor korrupciós kitettsége szempontjából rangsorolja, és amely szerint Magyarország - egyetlen év alatt hét helyet csúszva lefelé - most ebben a rangsorban az 57. helyen áll. Ez a "teljesítmény" ugyanezen index szerint az Európai Unió 28 tagállama között a 24-25. helyre teszi Magyarországot - holtversenyben Romániával.
  • Olvasható a lap közéleti részében Széky János, Gadó Gábor és Vágvölgyi B. András jegyzete, és Szále László búcsúzik Bodor Páltól.
  • Váncsa István Disznóláb című gasztroesszéje a disznólábból elkészíthető ételek kultúrtörténeti áttekintésén túl a disznólábnak a magyar múltban elfoglalt érdekes szerepéről is beszámol.
  • Csuhai István kritikája Diane Ducret A tiltott rés című kötetét elemzi, mely a női nemi szervről szól.
  • Az Ex Libris rovatban Pintér Tibor négy zenei tárgyú kötetről ír, köztük Wolfgang Amadé Mozart leveleinek új magyar kiadásáról.
  • Králl Csaba a Ziggurat Project Esumi és Asao, valamint  Vadas Zsófia Sleeping Beauty Project című előadásáról írt tánckritikát. Fáy Miklós Wagner Siegfried című operájának premierjéről, Stőhr Lóránt Herendi Gábor Kincsem című filmjéről írt.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az Élet és Irodalom elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/11. heti számából
  • "Közép-Európa, aztán majd később egész Európa legversenyképesebb gazdasági rendszerét szeretném Magyarországon látni" - jelentette ki Orbán Viktor 2010. szeptember végén. Petschnig Mária Zita  Növekedési látszatok és a látszatok növekedése című írásában azt elemzi, vajon miért nem sikerült ez, hiszen a gazdaság legtöbb mutatója - veresenyképesség,  egy főre jutó termelés, régiók leszakadása - mind a sikertelenséget mutatja.
  • Losoncz Miklós az Európai Unió hatvan évvel ezelőtti alapszerződésére emlékezve a szervezet jövőjével, a jövő lehetséges modelljeivel foglalkozik.
  • Gönczöl Katalin Túl a populizmuson című írásában a büntetőjogi megoldásokban elszaporodó populista elemeket elemzi: a szerzőt évek óta aggodalommal tölti el, hogy a valós és mély társadalmi bajokra főként a kriminálpolitika eszközeivel és szigorú kontrollok bevezetésével reagál az államhatalom, ezt ő "büntető populizmus"-nak nevezi.
  • Láng Zsolt esszéje a Budapesten 1983-ban meghalt Hervay Gizella kolozsvári temetésének viszontagságairól szól.
  • Az ÉS könyve márciusban Vajda Mihály Rejtekutak a posztmodernben című gyűjteményes kötete, melyről Sipos Balázs írt kritikát.
  • Szilágyi Zsófia Benyovszky Krisztián krimiről szóló könyvét recenzeálta.
  • Fáy Miklós  Rafał Blechacz Bach-lemezéről, Báron György A fehér király című  filmről írt, amely Dragomán György regényéből készült, és amelyet  Alex Helfrecht és Jörg Tittel rendezett.
  • Grecsó Krisztián tévékritikája pedig Majtényi László beszédéről szól.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
    Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/10. heti számából
  • Magas István közgazdász az elmúlt időszak furcsa folyamatait elemzi: "Megbolydult világot látunk, ha a kommunista Kína hirdeti a szabad-kereskedelem és a nyitottság eszméjét, az USA pedig ennek ellenkezőjét" – írja a szerző. A Brexit, az új amerikai elnök protekcionista szólamai, az európai válságkezelés okozta félelmek, a jövőképek gyors romlása és a rendszerváltás ígéretekkel teli álomvilágából való hirtelen, kényszerű kijózanodás a kelet-európai piacgazdaságokban is a társadalmi feszültségek sokaságát hozták felszínre. Eltűntek a biztos tájékozódási pontok, és mintha a politikatudomány, a közgazdaságtudomány is csődöt mondtak volna.
  • Martényi Csaba Szingapúrról, Kasza László Németországról írt, utóbbi a választási eredmények igen változatos lehetőségeit vázolja fel: Németországban szinte minden megtörténhet, de aligha kétséges, Merkel és Schulze között dől el minden, ám hogy ez miként mutatkozik meg a parlamentben, annak sokféle változata képzelhető el.
  • Folytatódik Végel László naplójegyzeteinek közlése: A nemzetről - kisebbségben
  • Jólesz György írt esszét, melyben a szürrealizmus jegyeinek kimutatására tesz kísérletet Mahler VII. szimfóniájában.
  • Károlyi Csaba írt kritikát a Holmi-antológia második kötetéről, mely 1989-2014 között a folyóiratban megjelent esszékből és dokumentumokból válogat.
  • A széppróza rovatban olvasható Radnóti Sándor tárcája és Kollár-Klemencz László novellája.
  • Összeállítást közöl a lap Szilasi László A harmadik híd című regényének német nyelvű recenzióiból.
  • Csengery Kristóf Grigorij Szokolov zongoraestjéről, Stőhr Lóránt pedig az Oscar-díjjal jutalmazott Holdfény című filmről írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/9. heti számából
  • Arany János születésének 200. évfordulójára emlékezik a lap.
  • Kovács András Ferenc Arany verscímeinek és Arisztophanész-fordításcímeinek felhasználásával írt hexameteres verset, Mohai V. Lajos pedig az öreg költő szellemében négysoros Arany-parafrázisokat.
  • Milbacher Róbert Arany-metszés című esszéje Arany János életművének befogadástörténetét foglalja össze. Ebben azt írja: "Arany születésének bicentenáriumát ülve még mindig az a legizgalmasabb, hogy az amúgy kissé avíttasnak, és valljuk meg, kicsit unalmasnak tartott szerző életműve mennyi meglepetéssel szolgálhat azok számára, akik nem egyszerűen a hagyományőrzés muzeológusi szándékával fordulnak oda hozzá."
  • Egy elemzés és egy interjú foglalkozik Kínával. Bokros Lajos arról ír, manipulálja-e Kína valutájának árfolyamát, az interjú szintén Kínáról szól, Matura Mihály, a Corvinus Egyetem oktatójával készítette Rádai Eszter. Az interjú elsősorban arra keresi a választ, hogyan alakul a következő évtizedekben a világ két legerősebb hatalmának, két legnagyobb globális szereplőjének a viszonya abban a dél- és kelet-ázsiai térségben, amely ma már a világgazdaság egyik legfontosabb csomópontja, a globális ellátási láncok egyik legfontosabb eleme, de ahova három-négy nagyhatalom, sőt világhatalom érdekütközése is koncentrálódik.
  • Vita indult a lapban a "maffiaállam" eddig többnyire osztatlanul ünnepelt elméletéről. Most Bauer Tamás és Csillag István reflexiója olvasható.
  • Pétervári Zsolt az Orbán-éra elvirágzásáról ír: az olasz, holland, német vagy francia centrista erők esetleges pozícióvesztését is okozó új nemzetközi politikai hullám közepette az orbánizmus egy évtizeden belüli bukására sok tétet immár alig tennének fel a világ fogadóirodáiban: az Orbán-éra e számára kedvező külső trendváltás ellenére is messze túljutott önnön virágkorán.
  • Az ÉS-kvartettben Bencsik Orsolya Több élet című kisregényéről beszélgetett Károlyi Csaba Bárány Tiborral, Rácz Péterrel és Zelei Dáviddal.
  • Visy Beatrix Németh Zoltán Állati férj című verseskötetéről, Grecsó Krisztián Deák Kristóf Oscar-díjas Mindenki című kisfilmjéről, Végső Zoltán pedig a Snétberger Ferenc Trió & Nils Petter Molvær koncertjéről írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/8. heti számából
  • Várhegyi Éva írása az utóbbi évek és a közelmúlt pénzügyi botrányairól. Az időközben felderített újabb csalások azt jelzik, hogy kevéssé okultunk a rendszerváltás óta leleplezett több tucat befektetési svindliből, holott a többségüket egy kaptafáról húzták le. Erről azok a politikusaink is tehetnek, akik maguk is haszonélvezői az ilyeneknek, érintettségük miatt akadályozzák az igazságszolgáltatást, és vagyonosodásukkal is rossz példát mutatnak.
  • Vásárhelyi Mária cikke arról szól, a kormányoldal súlyos lejárató törekvései sem tudják elfedni, hogy Soros György alapvető szerepet játszott a magyarországi rendszerváltás történetében. A Soros Alapítvány működésének több mint két évtizede alatt - 1984 és 2004 között - összesen 150 millió dollárral, mai értéken számolva legalább 100 milliárd forinttal támogatta a demokratikus jogállam és a civil társadalom kialakulását és fejlődését, a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatását, a roma integrációt, az oktatást, az egészségügyet, a közművelődést, a tudományt és a művészetet.
  • Kenesei István a felsőoktatásban történt fejleményekről ír, a személyi kinevezések abszurditásairól, és a stratégia hiányáról.
  • Tais S. Pappas politológussal Fóti Tamás készített interjút. A populizmus térhódításáért a CEU vendégprofesszora szerint a liberális elitet is súlyos felelősség terheli, mert az mára elárulta a liberális projektet, és nem volt képes a társadalom számára perspektívát nyújtani. A görög társadalomkutató az Európai Unióval kapcsolatban megállapítja: "a bővítés nem volt kellően előkészítve, megindokolva, »eladva«, (...) és nem voltak elképzelések arról, mi legyen, ha valami kisiklik - szóval nem volt »B«-terv.
  • Gyenge Zsolt írt részletes beszámolót a 67. Berlini Filmfesztiválról, ebben ezt olvashatjuk: "A 2017-es Berlinálé számunkra természetesen Enyedi Ildikó fantasztikus sikere miatt lesz emlékezetes. Ezen túlmenően, ám ebbe Enyedi alkotását is beleértve azt lehet megállapítani, hogy ezúttal nem a filmművészet kanonizált sztárjai szállították a szenzációkat, hanem rengeteg »kismester«, esetleg rég elfeledett alkotó, eddig mellékesnek tekintett műfajokban vitézkedő rendező hozott remek filmeket."
  • A versrovatban Csordás Gábor, Meliorisz Béla és Parti Nagy Lajos versei kaptak helyet.
  • Csuhai István elemzése Frédéric Beigbeder Oona és Salinger című regényéről szól.
  • Margócsy István és Fűzfa Balázs írt Kukorelly Endre Porcelánbolt című kötetéről.
  • Stőhr Lóránt Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjéről, Ady Mária az Örkény Színház József és testvérei című előadásáról, Fáy Miklós pedig Philippe Jaroussky koncertjéről írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/7. heti számából
  • Hanák András elemzése az amerikai választások utáni időszak első komoly belpolitikai ütközetéről szól. Alig két héttel beiktatását követően Donald Trump máris szembesült elnöki hatalmának korlátaival.  A legerősebb fékkel éppen azon a területen találkozott, ahol elnöki hatalma szinte korlátlan.  Ez a nemzetbiztonság és a bevándorlás.  Mi várható ebben az ügyben, és milyen kihatásai lehetnek a továbbiakat illetően?
  • Sándor Iván Kertész Imre hagyatékáról és a hagyaték gondozásával kapcsolatban tesz igen érdekes megállapításokat, fő kérdése: kié a hagyaték, és ennek milyen megközelítései lehetségesek?
  • Muszbek Mihály sportközgazdász írásának a hétvégén induló futballbajnokság ad aktualitást. Azt elemzi, miből él a magyar futball, milyen kilátások vannak, meddig tarthatja el a magyar labdarúgást az állam?
  • Szilágyi Zsófia Coitus és oltótű címmel írt recenziót Csáth Géza 1906 és 1914 közötti naplófeljegyzéseinek és visszaemlékezéseinek gyűjteményéről. Ebben azt olvashatjuk: "Feltehető a kérdés, mi is ez a könyv voltaképpen: önmagában olvasható mű, vagy olyan, értékes forrás, amelyből megismerhető a magyar irodalom történetének egy megkerülhetetlen alakja? Úgy tűnik, éppen az utóbbi, vagyis az író szorul háttérbe, hiszen mindarról, amit Csáth olvasott, látott a színházban, amit megírt novellában vagy színdarabban, szinte csak adatokat kapunk - arról viszont, hogyan lett morfinistává, milyen módon kezdett nemi életet élni, mitől félt és mi jelentette számára a legnagyobb élvezetet, történeteket is kapunk, sőt, értelmezést. A kötet, persze, nem pusztán töredékes, de nem is egységes: vannak benne valóban naplószerű feljegyzések, rövid, dátumokhoz kapcsolt jelzések, álomfejtések, visszaemlékezések, sőt, egy soha meg nem írt regény terve, emellett olyan, összefüggő szövegek is, mint a Morfinizmusom története meg a Nemi életem leírása."
  • Takáts József Az Ariosto-dobbantó című esszéje arról szól, hányféle beszédmód, formahagyomány, irány hiányzik a magyar irodalomból, és hogy ezek a hiányok mennyiben nehezítik meg a magyar író alkotó munkáját.
  • Az ÉS könyve februárban Roberto Bolaño: 2666 című nagyregénye. A korszakos műről Urbán Bálint hosszabb elemzése olvasható.
  • Varró Dániel, Kun Árpád, Márton László és Krasznahorkai László új könyveit nézi meg egyben az Ex libris rovatban Hutvágner Éva.
  • Hosszú idő után versekkel jelentkezik Peer Krisztián, a tárcatár rovatban pedig Szív Ernő szerepel.
  • Báron György a Jézus, mobil, fejvadászok című belga-francia filmvígjátékról, Végső Zoltán pedig az izlandi ADHD jazz-zenekar Müpa-beli koncertjéről  írt kritikát.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/6. heti számából
  • Bokros Lajos részletes elemzést ír Oroszország gazdasági gyengüléséről, világpolitikai pozícióvesztéséről: "A népességét lassan elvesztő, társadalmilag kilyukadt és kiüresedő, gazdaságilag leszakadó, technikailag alig fejlődő Oroszország egyetlen komoly kártyát tart a kezében: ez pedig katonai hatalma. Abból is kiemelkedik egy tényező: az atomrakéták tömkelege." - írja Bokros Az orosz medve elfárad című írásában.
  • Gadó Gábor a legújabb belpolitikai fejleményekről írt rövid jegyzetet, a címe minden elárul: A kávézás ártalmasságáról.
  • A magyar sportfinanszírozásról ír Muszbek Mihály sportközgazdász, aki számokkal és tényekkel bizonyítja, hogy a hazai sport finanszírozása aligha fenntartható, ráadásul a versenysport a tömegsport rovására gazdagodik: "A fejlett országok az éves GDP 0,9-1,3 százalékát fordítják 66 százalékban szabadidő- és 34 százalékban versenysport finanszírozásra - írja Muszbek. - Ezen országokban a sportot 70 százalékban a piac, 30 százalékban a költségvetés finanszírozza. Mi majdnem a fejlett országok szintjén költünk sportra, viszont ezt a fejlett országoktól eltérően jellemzően közpénzből tesszük, és a versenysportra fordítjuk.
  • Olvasható Széky János, Marosán György és Kovács Zoltán írása.
  • Nádasdy Ádámot köszönti 70. születésnapja alkalmából Kálmán C. György, és a lap közli Nádasdy Egy romantikus szerelem című esszéjét is, amely arról szól, hogyan szeretett bele az ünnepelt az angol nyelvbe. "Izgalmas volt, az is - írja - hogy semmit sem úgy kellett mondani, ahogy normális ésszel várnánk. Már az ábécé se á-bé-cé volt, hanem éj-bí-szí. Ennek megvoltak az előnyei: ha leckeírás közben fölém hajolt valamelyik családtag, hogy megnézze, mit csinálok, nem tudtak csak úgy futtában kijavítani (mint tették a némettel, franciával, olasszal), hiszen ki se tudták mondani, amit láttak; és ha megpróbálták, én fölényesen kijavítottam őket. A bátyáim egy ideig "dabljú"-nak neveztek, annyira viccesnek találták a betű nevét. "Gyere ide, te kis dabljú", mondták és megcsavarták a fülemet."
  • Laczó Ferenc Komoróczy Géza új tanulmánykötetéről, Károlyi Csaba Orcsik Roland, Bod Péter Egressy Zoltán új regényéről írt kritikát.
  • Radnóti Sándor Szilágyi János Györgyre emlékezik tárcájában.
  • Torma Tamás a nem működő Széll Kálmán téri óráról, Fáy Miklós pedig a 80 éves Philip Glassról írt.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/5. heti számából
  • Losoncz Miklós a brit kilépés legújabb fejleményeit elemzi. A brit szavazók a referendumon csak a kilépésről döntöttek, arról azonban nem, hogy milyen legyen később a szuverenitását visszanyert ország unióhoz fűződő kapcsolatainak jellege és erőssége. Az alapkérdés az, hogy minél nagyobb mértékű a szuverenitás, annál korlátozottabb az európai uniós belső piacra való bejutás lehetősége, és fordítva. Erről a miniszterelnök, Theresa May nyilatkozatai sem árulnak el sokat.
  • A lap közli Végel Kászló Újvidéken írt naplójegyzeteit - A nemzetről - kisebbségben - címmel. Ezt a közlést majd további részletek követik, izgalmas és mély tartalmú rövid írások arról, hogyan látja a nemzeti kérdéseket az az író, akik egyszerre kötődik ahhoz az országhoz, ahol született, és ahhoz a nemzethez, amelynek a nyelvét beszéli.
  • Izgalmas és érdekes interjút készített Scipiades Erzsébet Bárász Péter műfordítóval, aki Bresztben él, és kijelenti, hogy minden hányattatás ellenére Belarusz ma élhetőbb hely, mint Magyarország.
  • Olvasható Murányi Andrásnak, a Népszabadság utolsó főszerkesztőjének elégikus hangvételű publicisztikája, amelyben keserűen ír arról, hogy miért volt menthetetlen a lap, és miért menthetetlen az a közeg, amelyik pedig nagyon is szerette volna megmenteni.
  • Bakács Tibor, a Tilos Rádió munkatársa megvált attól a műhelytől, amelyik a rendszerváltás óta mindig munkát és menedéket adott számára. Mostani írásában ennek a történetnek az állomásait veszi sorra.
  • Ádám Péter: Maupassant és a téboly című esszéje a francia író betegségével foglalkozik. Hogy az író hogyan jutott idáig, erről ezt olvashatjuk:
  • "Ma már nyilvánvaló: ennek az általános bénulással végződő hosszú kálváriának a szifilisz volt a kiváltó oka. Hogy Maupassant pontosan mikor kapta meg a betegséget, nem tudni. Lehet, hogy már 1870-ben, de az is lehet, hogy csak 1876 táján. Annyi bizonyos, hogy amikor 1877-ben végre alaposan kivizsgáltatja magát, a diagnózis már egyértelmű. A nagy hírt ujjongva újságolja egyik barátjának: "Hurrá! Éljen! Végre én is megkaptam a vérbajt! Mégpedig az igazit! Nem ám a nyomorúságos kankót, nem is a papoknak való fehér folyást vagy a nyárspolgári lágyfekélyt [...], nem, hanem a szifiliszt, amibe I. Ferenc király is belehalt... De örülök is neki, és fütyülök rá, hogy ki mit gondol. Alleluja! Vérbajom van! Végre nem kell rettegnem, hogy elkapom".
  • A héten Ahmed Amran, Dragomán György, Kácsor Zsolt és Kutas József prózáját közli a lap.
  • Az ÉS-kvartett sorozatban Károlyi Csaba Bárány Tiborral, Rácz Péterrel és Zelei Dáviddal Kun Árpád Megint hazavárunk című regényéről beszélgetett.
  • Báron György filmkritikája Oláh Kata Beágyazott emlékeink című dokumentumfilmjéről szól.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.

Ajánló az Élet és Irodalom 2017/4. heti számából
  • Mennyibe került az 1976-os montreáli olimpia? - erről ír Christopher Adam. Cikkéből kiderül, hogy az olimpia költségét Drapeau miniszterelnök 1970-ben még csak 120 millió dollára becsülte. Ezzel szemben 1.5 milliárd dolláros hiányt termelt, amelyet dohánytermékekre kivetett különadóval próbáltak törleszteni három évtizeden keresztül. A montreáli olimpia emléke ilyenformán intőjel mindazon városok számára, amelyek lelkes pályázatokkal állna elő. Van amikor a nemzetépítés és a patriotizmus abban mérhető- írja a Kanadában élő szerző -, hogy mennyire határozottan tudunk nemet mondani az ilyen kalandokra.
  • Az interjút Fabiny Tamással készítette J. Győri László, melyben az evangélikus püspök kijelenti, hogy az egyik legnagyobb veszély a vallás nacionalizálása.
  • Váncsa István Putyin elnök közeledő budapesti látogatása alkalmából azt írja: Vlagyimir Vlagyimirovics azt akarja demonstrálni, hogy van európai kormányfő, aki szóba áll vele; Orbán azt, hogy van a világon valaki, aki ővele szóba áll. Hálából igyekszik az Európai Uniót az eddigieknél is hatékonyabban bomlasztani.
  • Kovács Zoltán Orbán Viktor legutóbbi előadása alapján azt az utat elemzi, amit a kormányfő tanácsadóinak intellektuális színvonala jelez: Chikán Attilától Lámfalussy Sándoron át egészen Habony Árpádig.
  • Sipos Balázs: Vakfoltok című esszéje Kis János két szövegéről szól, a Vannak-e emberi jogaink? (1986) és a Mi a liberalizmus? (2014) című tanulmányokról. Sipos Balázs elemzésében erre a következtetésre jut: "Kis János - meggyőződésem, hogy jóhiszeműen - ma egy politikai ideológiáért harcol, nem pedig a katasztrofális fennálló ellen. Reméli, hogy amennyiben megképzi "demokrácia" és "liberalizmus" kötelékét, a "demokrácia" fetisisztikus ereje a "liberalizmusra" is átsugárzik. (Mint minden liberálisnak, neki is meggyőződése, hogy a liberalizmus nem ideológia.) Már nem gondolkodik azon, ami egy liberális párt számára ma a legnagyobb kihívás: hogy szert tehet-e a képviseleti demokráciát és a szabadpiacot védelmező restaurációs eszme mozgósítóerőre, képes-e közvetlenebbül elgondolni a (meta)politikát, mint a pártpolitika formájában, avagy mindörökké arra lesz kárhoztatva, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek rekvizituma legyen."
  • A héten Jászberényi Sándor, Markó Béla, Oravecz Imre és Vámos Miklós prózáját közli a lap.
  • Csuhai István kritikája Jonathan Franzen A huszonhetedik város című regényéről szól.
  • A Ketten egy új könyvről rovatban Hermann Zoltán és Forgách András írt Esterházy Péter drámáiról.

    Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
felhasználó név:
jelszó:
regisztráció
jelszóemlékeztető


Trafó
 
design: Sárközi Román